
A sötétségtől a fényig, a drámától az örömünnepig juthatunk el azon a zenei-szellemi utazáson, amelyre a Concerto Budapest és zeneigazgatójuk, Keller András invitál bennünket karácsony előtt.
.
Lucas Debargue korántsem a szabvány szerinti fiatal zongoravirtuózok közül való.
A moszkvai Csajkovszkij-verseny 1994-es győztesét, Nyikolaj Luganszkijt már jó ideje csodálja a budapesti koncertközönség is: virtuozitásáért éppúgy, mint elmélyültségéért és mindenkor maximalista hangzásigényéért.
Egy villámgyorsan megkomponált alkalmi nyitány és egy zenetörténeti és önidézetekben tüntetően gazdag, bölcs búcsú a szimfónia műfajától.
Két billentyűs versenymű Johann Sebastian Bachtól – a nagy zongorista, Ránki Dezső szólójával. Ezzel
a korántsem hétköznapi élménnyel kecsegtet az első koncertfél, Keller András és a Concerto
Budapest évadnyitó hétvégéjének második estéjén.
„Az egész mű symphonistikus stílben van tartva, a három részben keresztül szólt motívumok azonnal megragadják a figyelmet.
„Gute skizze” – elégedetten így értékelte azokat a vázlatban rögzített ötleteket az idős Richard Strauss, amelyekből 1947 decemberére legutolsó tisztán hangszeres műve, a Duett concertino született, oly hálás játszanivalót kínálva a klarinét és a fagott művészei – ezúttal Klenyán Csaba és Mohai Bálint számára.
Mozart: Requiem
Händel: Halleluja
A hideg november eleje az emlékezés időszaka, mindenszentekkor felkeressük a temetőket, elhunyt szeretteink emlékét ápoljuk. A templomokban és koncerttermekben gyászmisék szólnak, így a Müpában is.
Bár Finnország és Oroszország kapcsolata finoman szólva is ritkán volt mentes a konfliktusoktól, a világhírű zongoraművész-karmester, Mihail Pletnyov és a Concerto Budapest hangversenye bebizonyítja, hogy a két nemzet zenéje, kultúrája igenis jól megfér egymás mellett, ráadásul a koncerten elhangzó művek, Sibelius, Rachmaninov és Szkrjabin legtermékenyebb időszakának darabjai épp a századfordulón, a 20. század első évtizedének második felében keletkeztek.
Három nem szokványos szólóhangszerre írt versenymű, s Mozart „kis” g-moll szimfóniája hangzik majd el az előadás során.
A mindig tartózkodóan pódiumra lépő s szemre (de csakis szemre!) oly szenvtelenül játszó Nyikolaj Luganszkij korunk egyik legnagyszerűbb, rendkívüli képességekkel megáldott zongoraművésze.
A sorozatzáró koncerten két nagyszabású remekművel búcsúzik a Magyar Kincsek 2022/23-as évada, a magyar zenetörténet világszerte legismertebb két mesterének életművéből választva programját.
„Jó és rossz egyszerre” – így ítélte meg fiatalkori műve, az 1951-es Concert Românesc minőségét Ligeti György, s ha érthetjük is, hogy a korszakra valló és modelljeit (például Bartók Román népi táncait) felismertető kompozíciót szerzője miért kezelte fenntartásokkal, ez az alkotás mindmáig méltán remekül megél a koncerttermekben – ami aligha mondható el az ötvenes évek legtöbb hasonszellemű darabjáról.
Nagyobbára a hazai ötvenes évek nemzeti klasszicista irányzatának reprezentánsa, ám helyenként már a majdani Ligeti György stílusjegyeinek megelőlegezője. Ez az 1951-es Concert Românesc, amelynek uralkodó népies divertimento-hangvétele végül egyfajta őrülési jelenetbe torkollik: „jó és rossz egyszerre”, ahogyan azt maga az erős önkritikával megáldott komponista vélte.
Péter Bence világhírű zongoravirtuóz, zeneszerző és zenei producer sajátos hangzásvilágával és játékstílusával lebontja a korlátokat a zenei műfajok között. A Győri Filharmonikusokkal közös műsora tovább emeli a tétet.
YouTube-csatornájának 29 milliós nézettségével a Kanadában saját koncerttermét létrehozó Varnus Xaver mára a világ legismertebb orgonaművésze, akit a kanadai Classical FM kritikusa “a XXI. század orgonazenéjének egyik legmeghatározóbb személyiségének” nevezett.
A nagyzenekarokban gondolkodó Richard Wagner kisegyüttesre komponált születésnapi ajándéka, Eötvös Péter csökkentett apparátusra újrafogalmazott brácsaversenye Szűcs Máté szólójával, valamint Charles Ives két karmestert is foglalkoztató, Magyarországon eddig csak egyszer játszott, grandiózus zenekarra megálmodott szimfóniája – mindez Eötvös Péter irányításával a Concerto Budapest hangversenyén, mely során az is bebizonyosodik, hogy a zenei minőség tekintetében a méret nem számít.
Bach 3. brandenburgi versenyében ugyan csak vonósok szerepelnek, de nem a megszokott négy- vagy ötszólamú felosztásban: a hegedűk, brácsák és csellók hármas csoportokba rendezve konfrontálódnak egymással, versengésüket egy nagybőgőből és csembalóból álló continuoszekció kíséri. Mozart utolsó hegedűversenyét – amely ma a legtöbb zenekari próbajátékon kötelező mű – mindössze 19 évesen írta.
YouTube-csatornájának 29 milliós nézettségével a Kanadában saját koncerttermét létrehozó Varnus Xaver mára a világ legismertebb orgonaművésze, akit a kanadai Classical FM kritikusa “a XXI. század orgonazenéjének egyik legmeghatározóbb személyiségének” nevezett.
György Ádám korunk egyik legkiválóbb zongoraművésze 2022. július 4-én a Teleki-Wattay kastélyban ad szólóestet.
Mester és tanítvány művei kerülnek egymás mellé e koncerten, hiszen Kodály két nagyzenekari alkotása között annak a Viski Jánosnak 1955-ös Csellóversenye szólal meg, aki 1927-től Kodály Zoltán zeneakadémiai növendéke volt, s aki utóbb büszkén vallotta: „Én vagyok a Kodály-iskola zászlóvivője.”
Megszokhattuk, hogy a Felfedezések sorozat koncertjein fiatal hazai és külföldi tehetségekkel találkozhatunk - és ezeken az esteken ismeretlen vagy ritkán felbukkanó zenei értékek is elénk kerülnek.
Jean-Philippe Rameau negyedik operája, a Castor és Pollux a zeneszerző egyik legsikeresebb alkotása ebben a műfajban. A tragédie en musique hagyományait folytató ötfelvonásos mű témáját a görög mitológia: Jupiter két ikerfiának története szolgáltatja.
Egy kortárs holland szerző darabja a programban, egy huszonéves holland testvérpár Mozart-zongoraversenyt játszik, a nyugat-európai klasszikus zene egyik vitathatatlan zsenije pedig Napóleon, majd inkább egy meg nem nevezett hős előtt tiszteleg.
Két gazdag kulturális múltú európai főváros között épül híd a koncerten: Amszterdam nagyhírű zenekara játszik, a karmester és a szólista Budapest büszkesége. Fischer Iván a nagy B-betűsök ligájából Beethoven és Bartók műveit vezényli. Az előbbitől az V. szimfónia mindenki örök kedvence, az utóbbi fiatalkori Hegedűversenye pedig - melyet Kelemen Barnabástól hallunk - egy fájdalmas emlékű, viszonzatlan szerelem dokumentuma.
Virtuózok Kamaraegyüttes szabadtéri koncertje
A magyar és magyar származású hollywoodi zeneszerzők és filmesek leghíresebb műveit idézi fel a filmzenei-koncertshow keretein belül a fesztivál rezidens szimfonikus zenekara, a Kodály Filharmonikusok.
HEGEDŰS ENDRE, Kossuth- és Liszt-díjas zongoraművész hangversenye
položka/y v košíku
celkom:
Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.