Összes kategória

A bel canto fontos jellegzetessége, hogy hangszerként kezeli az énekhangot, az énekestől olyan teljesítményt várva el, mint egy hegedű vagy fuvola virtuózától. Ezen az estén három világhírű énekes: egy szoprán, egy tenor és egy bariton mutatja meg különleges tudását. Az orosz Lidia Fridman 1996-ban született az oroszországi Szamarában.

Érdekes ellentmondás: a német költőfejedelem, Johann Wolfgang Goethe két alapműve, a lét megkerülhetetlen kérdéseire filozófiai síkon választ kereső Faust és a Sturm und Drang mozgalom reprezentatív képviselőjeként számon tartott (önéletrajzi hátterű) Werther francia komponisták jóvoltából vonult be a zenetörténetbe: az előbbiből Gounod, az utóbbiból Massenet írt operát.

Velencei trombita. A cím magáért beszél: egy hangverseny, amelyen mindvégig itáliai zenét hallunk a 18. századból, a legtöbbet Vivalditól, más műveket kortársai - Dall'Abaco, Albinoni, Manfredini, Torelli - műhelyéből.

Ha a Fesztiválzenekar programján Haydn és Mozart műveit látja, a rutinos zenehallgató már tudja: Takács-Nagy Gábor ismét feledhetetlen koncertre készül. A bécsi klasszikus mesterek szimfonikus darabjai mindig életerőtől telve, frissen és ötletesen szólalnak meg a Prima Primissima-díjas karmester keze alatt.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar művészeinek kamarakoncertje

Világhírű hegedűművészek a Zeneakadémián

Előadók:
Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Balassa Ildikó)
Vezényel: Werner Gábor

Az osztrák Martin Haselböck rendkívül színes egyéniség: karmester, orgonaművész, zenekaralapító, zenetudós. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar élén előbb a régi zene specialistájaként Haydn műveit vezényli, majd a második részben Liszt elismert tolmácsaként egy ritkán felcsendülő alkotás mellett egy ismeretlen mű magyarországi bemutatóját is hallhatjuk jóvoltából.

A hatvan esztendős Spányi Miklós a magyar historikus régizenejáték legjelentősebb képviselőinek egyike: csembaló- és orgonaművész, zenetudós, tanár, zenekarvezető, C. P. E. Bach műveinek specialistája.

Az orgona sok egyéb mellett azért is nagyszerű, mert „a hangszerek királynőjének” nemcsak hatalmas repertoárja van főként barokk, romantikus és 20. századi művekből, de számtalan regisztere jóvoltából a hangszínek tömegét képes előállítani, s így egyfelől zenekari művek is remekül megszólaltathatók rajta, másfelől a zongorarepertoár egy-egy jeles darabja új megvilágítást kaphat, ha orgonán hangzik fel.

Szimfonikus percek, „valami a szimfónia, a versenymű és a nagy szonáta között”, szimfonikus költemény, operarészlet és „régi csibésztörténet rondóformában”.

A Nemzeti Filharmonikus Zenakar Richard Strauss–Brahms-estjének műsorszámait láthatatlan, ám annál jobban hallható kapocs köti össze.

Beethoven szimfóniái talán a legjátszottabb darabok a teljes szimfonikus repertoárban. A Zenemánia következő sorozatában csak az első három mű kerül terítékre, alkalmanként egy. Végigkövetjük, hogyan lesz egy tehetségből lázadó, és egy lázadóból zseni.

Beethoven szimfóniái talán a legjátszottabb darabok a teljes szimfonikus repertoárban. A Zenemánia következő sorozatában csak az első három mű kerül terítékre, alkalmanként egy. Végigkövetjük, hogyan lesz egy tehetségből lázadó, és egy lázadóból zseni.

Előadók:

Duo Gurfinkel – klarinét
Vezényel: Vakhtang Kakhidze

2–1 a ritkaságok javára – csettinthet elismerőn, aki végigpillant a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Lajtha–Schubert-műsorának számain.

Kivételes találkozás, zenei ünnep: a Nemzeti Filharmonikus Zenekar büszkén látja vendégül a nagy tekintélyű, nyolcvanegy éves amerikai maestrót, a nemzetközi megbecsülés által övezett Lawrence Fostert.

Nagyszabású szerzői esttel tiszteleg a Fesztiválzenekar a 2023-ban száz éve született Ligeti György előtt.

Két fontos gondolat rejlik e nagyszerűnek ígérkező hangverseny hátterében: az egyik a nemzetközi együttműködés az európai zenekari életben, elsősorban az ifjúsági együttesek világában - ez a törekvés néhány évtizede jelentkezett, s azóta sok értéket teremtett. A másik az apparátus kérdése: az a tudás, amelyet a historikusok kezdtek terjeszteni, élükön Nikolaus Harnoncourttal, s amelynek lényege, hogy a nagy romantikusokat sem kell feltétlenül a legnagyobb előadói létszámmal megszólaltatni - a kevesebb gyakran több.

Két zeneszerző, akikben kevés a közös vonás. Abban mégis hasonlítanak, hogy egyikük életművében sem játszik döntő szerepet az egyházi zene. Az idős Verdi azonban megírja Quattro pezzi sacri (Négy szent ének) című művét, az ötvenegy éves Poulenc pedig a Stabat Matert.

A Nemzeti Filharmonikusok húsvéti hangversenye

A Met új produkciója

Nem hiányozhat a Fesztiválzenekar évadából az a barokk hangverseny, amelyet a korhű hangszerek mellett Sigrid T’Hooft koreografált mozgássorai tesznek évről évre felejthetetlenné.

Budafoki Dohnányi Zenekar
Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Balassa Ildikó)
vezényel: Guido Mancusi

Centenáriumot ünnepel a Nemzeti Filharmonikus Zenekar.

Három német romantikus mű: 1821-ből, 1847-ből és 1878-ból - egy nyitány, egy szimfónia és egy hegedűverseny. A nyitány a német erdők mesevilágába invitál, a szimfónia a sors felett győzedelmeskedő akarat beethoveni dramaturgiáját követi, s a hegedűverseny is adósa a bécsi klasszika nagy betetőzőjének. Az est kortárs zenében is járatos, kísérletező kedvű karmesterét mind többször halljuk fontos koncerteken, a huszonegy éves szólista pedig minden tudással rendelkezik ahhoz, hogy a következő évtizedek hangversenyéletének rangos szereplője legyen.

MŰSOR:
Haydn: Sinfonia Pasticcio
Mozart: G-Dúr hegedűverseny KV 216
Scsedrin - Bizet: Carmen-szvit

Világhírű hegedűművészek a Zeneakadémián

Hangjeggyé varázsolt tündérek, lovagok, középkori várak és vadászok jelennek meg a Fesztiválzenekar romantikus programjában, amelyben a német zeneirodalom két nagyágyújának egy-egy nagyszabású és megunhatatlan slágerdarabja szólal meg.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar beavató koncertsorozata

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar beavató koncertsorozata

Változatos koncertnek ígérkezik a Luxemburgi Filharmonikusok estje.