Koncert, muzyka, Muzyka klasyczna

Az 1970 óta Németországban élő, nyitott szellemű, merészen kísérletező és ma is fiatalosan gondolkodó zeneszerző-orgonaművész, Szathmáry Zsigmond 2024-ben ünnepelte 85. születésnapját.

Gli Angeli Genève
Vezényel és szólót énekel: Stephan MacLeod

Kovács Ágnes – szoprán
Szutrély Katalin – szoprán
Nagy Bernadett – alt
Megyesi Zoltán – tenor
Melkovics Zoltán – basszus
Borka Ákos – basszus
Purcell Kórus
Orfeo Zenekar (korhű hangszereken)
Vezényel: Vashegyi György

A Szent István Filharmonikusok és a Magyar Művészeti Akadémia közös rendezésű családi előadás-sorozata a Pesti Vigadó Dísztermében

Az utolsó műveket mindig a rejtély és a szentség levegője lengi be! Két végtelenül romantikus lélek: Sibelius és Csajkovszkij testamentuma a Legendák Ligája-sorozat első koncertjén.

Fejérvári Zoltántól legendás Bach-játéka mellett a csillogó Britten-mű szólóját és Janaček Capricciójának csak a bal kezet használó zongoraszólamát is hallhatjuk!

Bernstein gyönyörű, fuvolaszólóra és zenekarra írt művét Wagner idillje, majd Borodin fülbemászó dallamoktól hemzsegő II. szimfóniája követi.

A 2024 -es „Csodálatos magyar jazz” gála a hazai jazz világ legnagyobb találkozója volt. A koncert a legnépszerűbb zenészeket vonultatta fel. A hatalmas közönségsiker után a Magyar Jazz Szövetség és a Margitszigeti Színház második alkalommal rendezi meg a műsort, sztár zenészek közreműködésével.

Egy nemzetközi filmfesztivál - és filmzene élőben, nagyzenekarral!

Az Egy asszony illatától a Volt egyszer egy Vadnyugaton át a Dallas vagy a Star Trek zenéjéig. Retro-rajongóknak és filmzeneőrülteknek kötelező!

A koncert zenéi a fény és az árnyék dinamikájára épülve mutatják meg, hogy az árnyékban fogant zenék nélkül a napfény sem csillog olyan ragyogóan.

A 2025/2026-os évad nyitóhangversenyén a Nemzeti Filharmonikus Zenekar az együttes főzeneigazgatója, a Kossuth-díjas Vashegyi György vezényletével mindenekelőtt jóleső visszatekintésre invitálja közönségét, megszólaltatva Lalo operája, az Ys királya nyitányát,
amely a mű magyarországi bemutatójának közelmúltbeli sikerét idézi fel.

A szláv romantika három arcát villantja fel a Nemzeti Filharmonikusok Kocsis bérletének első hangversenye.

Mindenszentek ünnepén nemzetközi szólistagárda énekli Michael Haydn és Antonio Salieri Requiemjét a világhírű Zürcher Sing-Akademie és az Orfeo Zenekar élén, a magyar közönség régi kedvence, a brit Howard Williams vezényletével.

A harmincéves brit orgonaművész, Anna Lapwood új generációs világsztár, 741 ezer követővel az Instagramon. A Royal Albert Hall rezidense, akit természetes zeneisége segít át a műfajok határain. „Sokkal több mint tehetséges orgonista, kóruskarnagy és a közösségi média szenzációja: egy sztár, akinek küldetése van” – írta róla a The Sunday Times.

Nyitottság és a részletekre való odafigyelés jellemzi az osztrák csellista, Valerie Fritz zenefelfogását, legyen szó bélhúrokról vagy elektronikáról, régizenéről vagy kortárs művekről. Vallja, a közönséggel gondosan összeállított programok és új koncertformátumok révén lehet hatékonyan kommunikálni.

Liszt Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, és Jókai Mór alkotásain keresztül az előadók a halhatatlan barátságok és szerelmek világába kalauzolják a közönséget. Az est során az irodalom és zene egymásra hatásának középpontjában Liszt megzenésítésében Jókai balladája áll, ezzel is tisztelegve az író munkássága előtt születésének 200. évfordulója alkalmából.

A holokausztra történő emlékezés és emlékeztetés, a fiataloknak a múlt eseményein alapuló toleranciára nevelése, oktatás, ismeretterjesztés általános és középiskolákban, valamint különböző oktatási intézményekben.

Magyar Valentin már több versenyen szerepelt sikerrel, 2023-ban pedig elnyerte a Zeneakadémia legtehetségesebb diákjának odaítélt Concorde-díjat, valamint a Cziffra Fesztivál díját és aranyérmet hozott el a Bécsi Nemzetközi Zenei Versenyről. A fiatal pianista ezúttal a kései bécsi szonátastílus két legnagyobb alakja, Beethoven és Schubert darabjait tűzi műsorára.

A barokk kor csembalóra komponáló szerzői közül az egyik legkiválóbb és legkreatívabb Domenico Scarlatti volt, darabjait a mai kor embere is „szívesen fogyasztja” – állapította meg Debussy az 1900-es évek legelején. Dicséretében természetesen kritikát kell gyanítanunk, a századvég nehéz levegőjű, sűrű zenéjének elutasítását. Az ő ideálja a rokokó könnyedségének és szellemességének, finom érzékiségének újrateremtése volt, egy olyan zenei világ kialakítása, melyet olyannyira csodált például a kora 18. századi festő, Antoine Watteau vásznain.

A Zeneakadémia hallgatóiból alakult trió minden ízében romantikus repertoárt tűzött műsorára. A koncert első felében két olyan alkotást hallhat a közönség, amelyet szerzőjük harmincesztendős korában írt. Schubert halála előtt egy évvel komponálta az Esz-dúr notturnót, mely feltehetően eredetileg a B-dúr zongoratrió lassú tétele volt, de abban a szerző a kiadó kérésére a ma ismert lassú tételre cserélte.

150 éve, 1875. november 14-én indult el az első tanév a Zeneakadémián. A jeles napról megemlékező hangverseny műsorában az intézmény néhány kiváló tanárának műve hangzik el.

Az angol zene a 17. században a politikai és társadalmi viszonyokhoz hasonló volumenű változáson ment keresztül. Az utolsó évtizedekre érett be a helyi hagyományok, illetve az országba bejutott francia és olasz zene fúziója, amely egy sajátos, sokszínű és gazdag angol barokk stílus létrejöttét eredményezte. Ennek a zenei áramlatnak a legfőbb képviselői John Blow, illetve a tragikusan rövid életű tanítványa, Henry Purcell voltak.

Ne hagyja ki ezt az egyedülálló koncertet, ahol az olasz zeneszerző, Antonio Vivaldi halhatatlan műve, a Négy évszak csendül fel. Ez a különleges este egy vonósnégyes előadásában elrepíti a hallgatóságot Vivaldi zenei varázslatába.