Rohmann Ditta és Fejérvári Zoltán - Kamarazene karnyújtásnyira
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2021. november 16. kedd, 19:00
Kamarazene karnyújtásnyira
Rohmann Ditta és Fejérvári Zoltán A Zeneakadémia saját szervezésű programja
Beethoven: 4. (C-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 102/1
Beethoven: 5. (D-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 102/2
SZÜNET
Schubert: a-moll („Arpeggione”) cselló-zongora szonáta, D. 821
Schubert: 1. (D-dúr) hegedű-zongora szonáta, D. 384 (Rohmann Ditta átirata öthúros csellóra és fortepianóra)
Rohmann Ditta (cselló), Fejérvári Zoltán (fortepianó)
Erdődy Péterné, született Niczky Mária Anna – ez a magyar arisztokrata hölgy egyszerre volt a saját jogán grófnő és a férje révén grófné, ám a hírnevét mégsem ennek, hanem mindenestől a Beethovennel kialakított bizalmas barátságának köszönheti. A zeneszerző pártfogója, sőt „gyóntatója” volt ugyanis ez a dáma, akit futólag még azzal is meggyanúsított egyik-másik zenetörténész, hogy ő lett volna az a bizonyos „halhatatlan kedves”. Ez a feltételezés ugyan alighanem téves, az viszont bizonyos, hogy neki szólt annak a két, 1815-ben komponált cselló-zongora szonátának az ajánlása, amely Rohmann Ditta és Fejérvári Zoltán közös kamaraestjének első részét alkotja. A szünetet követően azután a Beethoven titáni közelségét kétség kívül megérző, de a hatásiszonyon mégis sikerrel túllépő Schubert két műve hangzik majd fel: a 19 esztendős fiatalember egyik korai hegedűszonatinája (Rohmann Ditta átiratában), valamint a nyolc évvel később keletkezett a-moll szonáta, amely melléknevével máig őrzi egy különleges hangszer – afféle vonóval megszólaltatott gitár –, az arpeggione emlékét.
Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont
Támogató:
A koncert a Kormány 1290/ 2020. (VI. 5.) Korm. határozata alapján a kulturális intézmények által képviselt terület koronavírus világjárvány okozta gazdasági nehézségeinek enyhítése érdekében született támogatással valósul meg.
A Love Letters című kétszemélyes színdarab az amerikai szerző egyik leggyakrabban játszott műve, amely mosolyogtató és könnyfakasztó jeleneteivel a világ számos színházában aratott már hatalmas sikert.
A Drezdai Staatskapelle nemcsak a világ egyik legrégebbi zenekara, de az egyik legjobb is: az utóbbi évtizedekben olyan karmesterek álltak az élén, mint Giuseppe Sinopoli, Bernard Haitink, Fabio Luisi és Christian Thielemann.
Középkori balladák sokszor adtak hangot a nők társadalomban betöltött, mennybe emelt vagy épp porba tiport helyzetéről. Női sorsok elevenednek meg…
Vincze Balázs művészeti vezető, rendező-koreográfus jól ismeri a polgári színházi hagyományokat kedvelő táncrajongók ízlését, kiválóan alkalmaz táncszínpadra ismert és közkedvelt…
JOHANNES BRAHMS: Változatok egy Haydn-témára, op. 56 RICHARD STRAUSS: d-moll burleszk zongorára és zenekarra *** HECTOR BERLIOZ: Rómeó és Júlia,…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!