Program


Nagyzenekari koncert: Stravinsky
2

Nagyzenekari koncert: Stravinsky

Program:
Igor Stravinsky: Kártyajáték; D-dúr hegedűverseny
SZÜNET
Igor Stravinsky: Petruska

Aktuális előadások





Nagyzenekari koncert: Stravinsky

Hamiskártyások, egy szalvétára skiccelt hegedűverseny, egy elszabaduló paprikajancsi – Stravinsky élete, rendkívül változatos életműve és sokszínű, folyamatosan alakuló stílusa tele van meghökkentő, forradalmi vagy épp groteszk ötletekkel és megoldásokkal. Valamennyi műve külön világ, mégis összefogja őket a tabudöntögető, konvenciókra fittyet hányó zseni szellemisége. A pókerpartit elmesélő és a vásári Pierrot-bábu történetét feldolgozó balettzenék között a szerző hegedűversenye szólal meg, amely érdekes módon épp Stravinsky hangszerismereti hiányosságai miatt tudott leválni a műfaj hagyományairól. Fischer Iván szerint az est szólistája is a maga útját járó művész: „Patricia Kopatchinskaja iszonyú ötletes és néha provokatívan eredeti. Hallatlan fantáziájú hegedűs.”

„Ennek a balettnek a szereplői a póker magas lapjai, illetve a játékosok küzdelme a kártyaasztal zöld posztóján. A helyzetet valamennyi osztásban bonyolítják a csaló dzsóker végeláthatatlan fortélyai, aki magát legyőzhetetlennek tartja” – kezdődik Stravinsky leírása az eredetileg balettnek készült, sok apró tánctételt tartalmazó absztrakt alkotásához. A keringőt, indulót, dáma-szólót, pakli-balettkart, valamint Beethoventől, Strausstól, Rossinitől, Csajkovszkijtól és Raveltől származó idézeteket felvonultató Kártyajáték három pókerleosztást mutat be, amelyekből végül kiderül, hogy a dzsóker is legyőzhető, vagy ahogy Fischer Iván fogalmaz, „fel lehet lázadni a hamiskártyások ellen”.

Stravinsky kiválóan értett művei frappáns befejezéséhez. A Kártyajáték csattanója is igen hatásos, a Hegedűverseny fináléját azonban Robert Craft, Stravinsky életrajzírója egyenesen az egyik legizgalmasabb befejezésnek nevezte, amit a szerző valaha írt. Pedig a darab sikerében Stravinsky korántsem volt biztos. Nem ismerve kellőképp a hangszer sajátosságait, csak úgy fogadta el a felkérést, ha a darab címzettje, a hegedűművész Samuel Dushkin a komponálás alatt mindvégig konzultál vele. Az összes tétel elején ugyanaz az akkord áll, amit Stravinsky először egy szalvétára jegyzett fel. Amikor Dushkin játszhatónak ítélte, hamar papírra vetette a teljes művet.

A koncertet Stravinsky orosz korszakának egyik legjelentősebb balettzenéje zárja. A szerző 1910 végén Svájcban készült felvázolni a Tavaszi áldozat kottáját, ám a megterhelő munka előtt, mintegy pihenésképp, írt egy koncertdarabot. A keserédes bohócról szóló zene nagyon megtetszett az Orosz Balett igazgatójának, Gyagilevnek, aki arra bátorította a szerzőt, dolgozza ki művét. Így született meg az orosz vásár forgatagában megjelenő commedia dell’arte, a Petruska. A művet ironikus-groteszk hangvétel, az érzelmek és a romantika kigúnyolása, a szentimentális közönség megmosolygása jellemzi. A négy képből álló táncjáték reménytelen szerelemről, féltékenységről és gyilkosságról mesél.

Ajánló


Egy különleges este három kiváló művésszel, akik eddigi pályafutásuk során még soha nem adtak együtt koncertet. Dés László és két…

Sok zenekar tagjaiból alakulnak kamarazenei csoportok, a Berlini Filharmonikusok tizenkét csellistája által fél évszázada létrehozott ensemble mégis egyedülálló. Nem tizenkét…

A nyolcvanadik életévében járó apa, aki hetvenegy éve koncertezik (!), korunk egyik legnagyobb muzsikusa: zongoraművész, karmester, zenekar- és iskolaalapító. A…