Podujatie


Nagyheti hangverseny
2

Nagyheti hangverseny

Műsoron:Mendelssohn – Rossini
Közreműködik:

 Viac

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Last event date: utorok, 12. apríl 2022, 19:30

Nagyheti hangverseny

Műsor:
Mendelssohn: V. (d-moll, „Reformáció”) szimfónia, op. 107.
Rossini: Stabat Mater

Közreműködik:

Rendes Ágnes, Megyesi Schwartz Lúcia, Boncsér Gergely, Wagner Lajos – ének
Kodály Filharmonikusok Debrecen
Eötvös Loránd Tudományegyetem Bartók Béla Énekkara (karigazgató: Kovács László)
Kodály Kórus Debrecen (karigazgató: Kocsis-Holper Zoltán)

Vezényel: Kovács László

Felix Mendelssohn-Bartholdy számára mindössze harmincnyolc év adatott, hogy megalkossa remekművekben gazdag életművét. Tizenhét évesen bemutatott Szentivánéji álom-nyitánya már egy tökéletesen felkészült, egyéni hangú zeneszerzőről tanúskodott. A zenetörténészek a korai romantika képviselői közé sorolják, aki a klasszikus és barokk hagyományok talaján alkotta meg hangvételében és érzelmeiben már ízig-vérig XIX. századi műveit. A protestáns hitre tért Mendelssohn fiatalon, huszonkét évesen komponálta „Reformáció” néven ismertté vált, ötödik szimfóniáját. Gyermekkori vonósszimfóniáit követően valójában ez a második nagyzenekarra szánt szimfóniája. (A kissé megtévesztő sorszámozást az magyarázza, hogy a partitúra kiadására csak két évtizeddel a szerző halála után került sor.) Ebben a művében nem a finoman artisztikus, tündérvilágot és természeti élményeket érzékletesen ábrázoló Mendelssohn hangját halljuk, hanem a tematikának megfelelően inkább a filozofikus jelleg dominál. A darabot a zeneszerző 1830-ban, az Ágostai hitvallás (Confessio Augustana) közzétételének 300. évfordulójára készítette. Négy tétele a lutheri reformáció küzdelmeit, a nép jellemvonásait írja le a romantikára jellemző szenvedélyes dallamossággal. A reformáció eszméjére a leginkább az ünnepélyes harci indulóval véget érő zárótétel utal, melynek során felhangzik a legismertebb protestáns korál, az „Erős vár a mi Istenünk” dallama is. A „Reformáció” jelzőt a szerző nővére, Fanny Mendelssohn társította a darabhoz.

Az alapvetően zseniális (víg)opera-szerzőként számontartott Gioacchino Rossini az egyházzene műfaját két jelentős remekművel is gyarapította. Ezek közül a Szűzanya fájdalmát megjelenítő latin himnuszra épülő Stabat Mater a népszerűbb, bár a Petite Messe Solennelle sem hiányzik a hangversenyek műsoráról. 1831-ben egy spanyol megrendelés nyomán kezdett hozzá Rossini a Stabat Mater komponálásához, de váratlan betegsége megakadályozta a munka befejezését. Ekkor kérésére barátja, Giovanni Tadolini írta meg a hiányzó tételeket. Ezt a kétszerzős változatot mindössze egyszer adták elő, Madridban. Több, mint egy évtized elteltével azonban Rossini – mellőzve Tadolini tételeit – teljessé tette a partitúrát. A bemutatóra 1842 januárjában került sor Párizsban, melyet néhány neves kortárs – köztük Richard Wagner – erőteljes fanyalgása és irigykedése övezett. A Stabat Mater – Jacopone da Todinak tulajdonított – latin szövege 10 részre tagolódik, melyeket a szólóénekesek és a vegyeskar különböző kombinációkban szólaltatnak meg. Operai stílusának jellegzetes vonásait Rossini ebben a szakrális művében is őrzi. Míg az európai egyházzenét általában az emelkedettség és a szigorú formai szabályok jellemzik, addig Rossini partitúrája bővelkedik az érzéki szépségű bel canto dallamokban és a könnyű kézzel alkotott bravúros fordulatokban. Valamennyi ütemével példázza a tragédiákon is felülemelkedő latin életszeretetet és szépségideált.

– baljos –

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BARTÓK BÉLA ÉNEKKARA

1948-ban egy jogászhallgató, Baross Gábor hívta életre az énekkart, mely 1969 óta, Bartókné Pásztory Ditta engedélye alapján viseli Bartók Béla nevét. Kezdetben az együttes tagsága jogászhallgatókból került ki. 1954-ben az Egyetem Központi Vegyeskarává szerveződtek. Számos alkalommal léptek fel külföldön, Európán kívül az Egyesült Államokban, Kanadában. Több nemzetközi verseny díjazottjai. Az énekkar repertoárján reneszánsz és barokk kor komponistáinak művei, a bécsi klasszika reprezentánsainak alkotásai egyaránt szerepelnek, rendszeresen éneklik Kodály Zoltán és Bartók Béla műveit, ugyanakkor helyet kapnak a kortárs magyar zeneszerzők alkotásai is. Az utóbbi években az Egyetemi Koncertzenekarral együtt rendszeres résztvevői a Budapesti Tavaszi Fesztiválnak. A művészeti együttes vezetője Kovács László karmester, Liszt-díjas, Érdemes és Kiváló művész, tagjai az ELTE jelenlegi, valamint volt hallgatói és oktatói.

Naša ponuka


Több mint egy szerző, több mint egy előadó, több mint 500 dal: ő FENYŐ MIKLÓS. 2022-ben is lesznek meglepetés vendégek a koncerten, és az ismert slágerek mellett meglepetés dalokkal is kedveskedik majd rajongóinak.

Az istenek alkonya színpadi univerzumának alapvető vizuális alkotóeleme – mint a Tetralógia korábbi három részében is – a zenével folyamatosan szinkronban mozgó, azzal párbeszédet folytató, a színpad egész terét betöltő, vetített és különleges térélményt adó látvány.

A régió legnagyobb robotkiállítása Megmutatjuk a jövő varázslatos világát!

Tipy


A Tosca az egyik legszebb és legelragadóbb mű az opera történetében. Lebilincselően izgalmas alkotás a szeretetről, harcról, féltékenységről.

Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket - Gyönyörű ének, csodálatos dallamok, látványos táncjelenetek egy eredeti magyar operett-mulatságban. Bemutató: 2020.…

„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”

Upozornenie! Časový limit na nákup čoskoro vyprší!
odhadovaný zostávajúci čas:
00:00

položka/y v košíku

celkom:


Váš časový limit na nákup vypršal. Prosím, znova vložte vstupenky do košíka.