MŰSOR:
MOZART: Esz-dúr zongoraötös K. 452
BEETHOVEN: 5. (D-dúr) zongoratrió, op. 70 no. 1 („Szellem”)
MESSIAEN: Kvartett az idők végezetére
Közreműködik: Lucas Debargue zongora, Keller András hegedű, Fenyő László cselló, Klenyán Csaba klarinét, Horváth Béla oboa, Mohai Bálint fagott, Tóth Bálint kürt
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Sobota, 14 Października 2023 19:30
„Életem eddigi legjobb művének tartom...”, írta apjának lelkesen Mozart az Esz-dúr kvintett bemutatóját követően, „bárcsak hallhattad volna!” A különleges összeállítású együttesre (zongora, oboa, klarinét, kürt, fagott) írott darab újszerű hangja, nagyvonalúan extravagáns fúvósszólamai egyszerűen a megbabonázták a bemutató közönségét. Ahogyan Beethovent is, aki a maga op. 16-os kvintettjét nagy elődje darabjáról mintázta. A bonni mester az op. 70, no. 1-es D-dúr triójával szerepel műsorunkban. A darab közismert „Szellem” ragadványnevét természetesen nem a zeneszerző, hanem egy túlfűtött fantázia birtokosa, esetünkben Carl Czerny asszociálta: „a nagyon lassan játszandó Largo karaktere kísérteties és borzalmas, akár egy jelenés az alvilágból. Mint a szellem első megjelenése a Hamletben…” Ellenben nem kell élénk fantázia ahhoz, hogy Messiaen Kvartett az idők végezetére című művét hátborzongatónak érezzük. És nemcsak címe, tartalma, hanem keletkezésének körülményei miatt is: a mű a szerző sziléziai hadifogsága idején, 1940–41-ben készült, ahol három muzsikustársával együtt raboskodott. Az északi fény látványától és az éhségtől származó látomásoktól felajzva, János jelenéseinek apokaliptikus mondataira rezonálva barátainak komponálta a nyolctételes darabot. Az első előadásra a hadifogolytáborban került sor mintegy ötezer főnyi hallgatóság előtt, iszonyú januári hidegben.
Az egyszerű sofőr, Schneider Mátyás fuvarozási vállalkozása hirtelen nagyon sikeres lesz. A család gyorsan meggazdagodik, egy nagy villába költöznek és tulajdonképpen azt sem tudják, hogy mihez kezdjenek rengeteg pénzükkel. A feleség úgy gondolja, hogy mint minden gazdagnak, nekik is jár egy lakáj, így aztán szerződteti Hyppolitot, aki elkezdi rákényszeríteni az egyébként egyszerű családra azokat a szokásokat, amelyeket az arisztokrata családoknál látott. A legrémesebb számukra talán az Operába járás, amit az összes családtag a pokolba kíván. Emellett persze szerelmi szál is van a történetben. Nagy András, akiről csak a történet végén derül ki, hogy arisztokrata és aki a lány apjának cégénél dolgozik, szerelmes Schneiderék lányába, Terkába. A lánynak is tetszik a férfi, de Schneiderné inkább a bájgúnár, semmittevő dendihez, Makács Csabához akarja feleségül adni, mert ő a társadalmi ranglétrán feljebb helyezkedik el. A történet megmutatja, hogyan keverednek össze a társadalmi és a kényszerűségből erőltetett szerepek, a státuszok és a valódi értékek, és aki nevetséges, az hogyan lesz még nevetségesebb.
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test,…
Dr. David Mortimore szakmájában sikeres, munkahelyén köztiszteletnek örvendő, elismert és népszerű főorvos. Egy nagyszabású konferencia nyitóbeszédére készül, hogy annak végeztével…
