A Keller András vezetésével 1987-ben létrejött vonósnégyes – ahogy egy korabeli kritika fogalmazott – „fortissimo robbant be a magyar zenei életbe”. Ugyanebben az évben az egyik szakíró egyenesen így fogalmazott: „nem titok, hogy a nemzetközi elismerést kivívott Takács-kvartett után ők a folytatói a magyar kamarazenélés méltán híres hagyományának.”
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2025. október 30. csütörtök, 19:30
Mozart: c-moll adagio és fúga, K. 546
Schubert: c-moll vonósnégyestétel, D. 703 („Quartettsatz”)
Bartók: 5. vonósnégyes, BB 110
SZÜNET
Brahms: f-moll zongoraötös, op. 34
Közreműködik: Berecz Mihály (zongora)
Keller Quartet: Keller András, Környei Zsófia (hegedű), Szűcs Máté (brácsa), Kokas Dóra (cselló)
A Keller András vezetésével 1987-ben létrejött vonósnégyes – ahogy egy korabeli kritika fogalmazott – „fortissimo robbant be a magyar zenei életbe”. Ugyanebben az évben az egyik szakíró egyenesen így fogalmazott: „nem titok, hogy a nemzetközi elismerést kivívott Takács-kvartett után ők a folytatói a magyar kamarazenélés méltán híres hagyományának.” A Keller Kvartett már a legelső koncerten olyan darabokat tűzött műsorra, mint Beethoven Nagy fúgája vagy Schubert d-moll vonósnégyese, „A halál és lányka”. Bartók zenéje a kezdetektől szerepel a kvartett repertoárján, az együttes 1995-ben a komponista összes vonósnégyesét lemezre vette, a felvétel elnyerte a Német Hanglemezkritikusok Díját. A Keller Vonósnégyes a „Magyar kvartett tradíció” címet viselő koncertsorozat harmadik estjét – miként a bemutatkozó koncertet közel négy évtizede – egy zongoraötössel fejezi be, egykoron Schumann darabjával, ezúttal pedig Brahms f-moll kvintettjével.
Rendező: Zeneakadémia Koncertközpont
“Harmincvalahány éve, A padlás bemutatásának idején, éppen a Vígszínházban és környékén sertepertéltem. Talán másodállású dramaturg voltam? Meg nem mondom! Csak arra emlékezem, hogy ott voltam „A padláson”, mindig bent voltam a darab próbáján, pedig álmomban sem hittem volna el, ha valaki azt mondja, hogy valaha többször is rendezni fogom. Most a Veres 1 Színházban is megelevenednek a csodák, a varázslatok és a fantasztikus mese szellemekről és földi halandókról.
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.
Magyarországi bemutató Az Erkel Színház előadása ELŐADÁSOK: 2026. augusztus 14., 15.,16., 20., 21., 22. tervezett esőnapok: augusztus 17., 18., 23.,…
A moderntánc szakirány művészképző harmadéves hallgatói ezzel az esttel mutatkoznak be a nézőknek.
Ismerős sorsok, világhírű slágerek, ellenállhatatlan humor. A színpadon négy díva, négy csodálatos nő, akik mesterei a humornak és varázslatosan énekelnek...
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
