A következő történész által megtartott előadásra Katona Csabát kértem fel. Ő a sokak által ismert sörtörténész, aki egyedi, standup jellegű előadásaival üde színfolt a sörös rendezvények egén.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2020. november 6. péntek, 19:00
Katona Csaba- A magyar sörfőzés története
A következő történész által megtartott előadásra Katona Csabát kértem fel. Ő a sokak által ismert sörtörténész, aki egyedi, standup jellegű előadásaival üde színfolt a sörös rendezvények egén.
Katona Csaba, történész, az MTA Történettudományi Intézetének munkatársa pályájának kezdetétől a magyarországi társadalom- és kultúrtörténettel foglalkozott: mit ettek, mit viseltek, hogyan éltek a Kárpát-medencében az elmúlt évszázadokban. Háttere és a sörök szeretete egyenes utat mutattak afelé, hogy 2008-tól rendszeresen publikál, konferenciázik és stand-upol a sör (főleg) hazai történetéről.
„Már a középkorban is volt Magyarországon sörfőzés, az Árpád-korban is fogyasztották már sört, erre vannak történeti utalások, bár az kérdéses, hogy az akkori sör mennyire hasonlított a ma ismert sörre. De nem az a lényeg, hogy ugyanolyan volt-e. Az első aranykor a 17. század végétől számítható, amikor a törökök kivonultak Magyarországról és a betelepülő sváb polgárság hozza magával a sörfőzés tudományát. Békeidő volt, az emberek több alkoholt ittak. A legelső magyar sörgyárat Claude Florimond de Mercy francia származású tábornagy idején alapítottak az 1700-as évek elején Temesváron. Ő a katonáival mint a Temesköz katonai parancsnoka és az ottani adminisztráció vezetője állomásozott ott. Természetesen a katonáknak innia kellett valamit. A sörgyár a mai napig létezik, csak azóta magyar a határokon kívül van.”
Giacomo Puccini TURANDOT Opera három felvonásban, két részben, olasz nyelven, magyar, angol és olasz felirattal
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892. márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.
A történet Fazekas Mihály művén alapul, a mese régi, de a megközelítés módja merőben új, ugyanis Schwajda György a libák…
Az idén 40 éves Kossuth díjas Hot Jazz Band az Erkel Színházban ad ünnepi koncertet.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
