István, a király
Szörényi Levente – Bródy János
ISTVÁN, A KIRÁLY
A rockopera szimfonikus operaváltozata két részben, magyar nyelven, magyar és angol felirattal
több
Jegyvásárlás
Program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. május 31. szerda, 19:00
A magyar rockopera- és musicaltermés messze legsikeresebb darabja, az István, a király a kezdetektől, az eredeti lemezkiadás óta nemcsak szimfonikus jegyekkel rendelkezett, de áthatotta a klasszikus operákra jellemző vokális, zártszámos gondolkodás, a nagyszabású tablók jelenléte és a rockmuzsikát egyetemes távlatokba emelő hangszerelés is. A magyar história egyik alaptörténetét Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámáján keresztül megközelítő Szörényi Levente-mű verseit a régi szerzőtárs, Bródy János írta. Szörényi Levente 75. születésnapja alkalmából arra vállalkozik a Magyar Állami Operaház, hogy igazi kuriózummal kísérletezzen: az István, a királyt operai hangszereléssel, operaénekesek előadásában viszi színre. Gyöngyösi Levente zeneszerző munkája Szörényi Levente művészete előtti újabb főhajtásként is értelmezhető (korábban szimfóniát komponált az Illés együttes egyes témáira). Tisztán szimfonikus partitúrája révén és a produkcióban részt vevő operaénekesek által a mű teljességgel megszabadul a kihangosítás szükségletétől, és az Operaház atmoszférájában újabb értékei tűnnek fel. Magyarok milliói tudják fejből az István, a király máig ikonikus dalait – immár áriáit. Az újjászületett művet Szinetár Miklós, a magyar operaélet nagy mestere vitte színre.
Az előadás a Zikkurat Színpadi Ügynökség és a Melody Kft. közvetítésével jött létre.
Ajánlatunk
1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer csak Kiss Manyi hangja töltötte be a teret: „Jaj de jó a habos sütemény…” Ugye, hogy ismerős? A szavakkal együtt rögtön bekúszik a dallam is. Eisemann darabja nem egy klasszikus operett, nincs hatalmas énekkara és tánckara. Amije viszont van, az a fülbemászó dallam és a magával ragadó történet Bán Sándor tenoristáról és az őt bálványozó bakfisokról.
Verdi huszonhét évesen elhatározta: soha többé nem ír operát. Szakmai és magánéleti mélyponton volt: A pünkösdi királyság megbukott, majd eltemette két kisgyermekét és végül feleségét is. Ebben az időszakban ügynöke rábeszélésére volt hajlandó csak elolvasni a Nabuccót. 1842 tavaszán már egész Milánó a „Va, pensiero...”-t dúdolta. Az opera középpontjában egy történelmi korszakváltás áll: megváltoznak az értékrendek.
Ajánló
Vincenzo Bellini utolsó operája a bel canto valóságos megdicsőülése, amelyet csakis kikezdhetetlen technikájú és stílusérzékű előadógárdával érdemes közönség elé bocsátani.
„Improvizációs gasztroszínház – sok röhögéssel, alapvetően édes ízben, és némi savanykás zamattal. Mindezt kultúrtörténeti szempontból több rétegben egymásra pakoljuk, aztán…
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test,…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!