Kodály Filharmonikusok nagyzenekari koncertje a Kölcsey Központ Nagytermében. Brácsán közreműködik Ludmány Dénes, klarinéton játszik Laskai László. Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel, Debrecen város főzeneigazgatója.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. április 16. kedd, 19:00
IMPULZUSOK
Műsor:
Rossini: Tell Vilmos – Nyitány / Bruch: e-moll kettősverseny brácsára és klarinétra, op. 88. /
Csajkovszkij: V. (e-moll) szimfónia, op. 64.
Közreműködik: Ludmány Dénes – brácsa / Laskai László – klarinét / Kodály Filharmonikusok
Vezényel: Somogyi-Tóth Dániel
Rossini rendkívüli népszerűségű Tell Vilmos nyitánya (francia címe Guillaume Tell) 1829-ben bemutatott utolsó nagyoperájához készült, melyet követően jórészt már csak egyházi műveket alkotott. A négy részből álló, hozzávetőleg tizenkét perc időtartamú darab az opera helyszínéül szolgáló svájci Alpok életéről fest zenei képet. Egyes szakaszai szünet nélkül követik egymást. Hajnalt idéző bevezetőjét öt szólócselló szólaltatja meg nagybőgők kíséretével. Aztán két nagyon halk timpani ütés utal a közelgő viharra, mely már a teljes zenekaron szólal meg. Az égi háború a rézfúvósok megszólalásával ér tetőfokára, majd rövid tombolás után fokozatosan elül. Ezután idilli nyugalmat árasztó pasztorál közjáték következik a fuvola és az angolkürt párbeszédével. Fergeteges lezárása a nyitánynak az a galopp, mely a svájci hazafiak győzelmét hirdeti az osztrák elnyomók felett.
A kiváló későromantikus mester, Max Bruch művészete hazánkban sajnos kevéssé ismert. Egyetlen kivétel ez alól g-moll hegedűversenye, mely máig a szóló repertoár egyik alapművének számít. Op. 88. jelzésű e-moll kettősversenyét a német zeneszerző fiának, a kiváló klarinétos Max Felix Bruchnak, illetve barátjának Willy Hess hegedű- és brácsaművésznek írta. A mű első előadása 1911-ben Wilhelmshavenben zajlott le, de egy évvel később már majd Berlinben is megszólalt. Tulajdonképpen a kompozíció két hangszer bensőséges beszélgetése. Szerkezete kissé szokatlan, mivel egy aránylag lassú tétellel – Andante con moto – kezdődik. A második tétel, az Allegro moderato csak valamivel gyorsabb tempójú, míg a kettősverseny fináléja egy erőteljes, triolákkal teli Allegro molto. A romantikában nem szokatlan módon egy mindhárom tételen végigvonuló téma is biztosítja a darab kohézióját, mely nem más, mint az "Ack Värmeland Du Sköna" című svéd népdal.
Csajkovszkij hat szimfóniája közül az első hármat viszonylag ritkán hallhatjuk, az utolsó három viszont állandó repertoárdarabja a zenekaroknak. Az 1888-ban komponált V. szimfónia a szerző végső alkotóperiódusában keletkezett, ezért egyfajta összegzésként is értelmezhető. Úgy is mondhatnánk, hogy az emberi lét hamleti kérdésre összpontosít: „Lenni vagy nem lenni?”, azaz van-e diadal a sors felett, vagy a sors diadalmaskodik az életen? A mű kezdetén megszólaló szonátaformájú első tétel mozgalmassága, tematikus sokfélesége, karaktergazdagsága nem kizárólag a sors előtti „teljes meghajlás” narratíváját hordozza. A lassú tétel gyönyörű témáját a kürt csendíti meg. A tétel drámai csúcspontján, melyet tempóváltás és háromszoros forte dinamika jelez, üstdobpergés közepette a fúvóskaron jelentkezik a „sors-téma”. A finálé előkészítéseként hat, ahogy a harmadik tétel elegáns keringője szinte észrevétlenül csúszik át a derűs hangulatból valami bizonytalan, megfoghatatlan balsejtelembe: a „sors-téma” augmentált alakban sötét árnyként jelenik meg a tétel végén. A finalé andante bevezetése egyértelmű visszautalás a nyitótétel kezdetére, ám az Allegro vivace feliratú főrész a szimfónia alaptónusát diadalmasra hangolja át. Az életigenlést, a közösség erejét fejezi ki, – Csajkovszkij szavaival – „Örülj mások örömének – tovább élhetsz!”
- baljos -
A Szent István Bazilika műemlék Angster-orgonája kizárólag a pénteki esti orgonakoncerteken szólal meg. A változatos program gazdag zenei éléményeket kínál, a hangversenyek előadói Liszt-díjas, Érdemes Művész és Junior Príma-díjas orgonaművészek, illetve elismert operaénekesek és hangszeres művészek, akiknek a közreműködése garantálja az előadások magas színvonalát.
A Fővárosi Nagycirkusz nyári műsorában egy kalandos időutazásra hívunk! Hunyjuk be szemünket és repüljünk vissza az időben száz évet! Az 1920-as évekbe érkezünk, egy fantasztikus évtizedbe! Ki ne akart volna akkor élni!? Ki ne akart volna egy stílusos puhakalapban kiszállni egy nyitott sportkocsiból és táncba szaladni, amikor megszólalt a swing, a jazz vagy a charleston? Az 1920-as évek a felszabadult öröm, a tánc, az életigenlés, a felejthetetlen bolondozások, a szabadjára engedett fantázia és határokat nem ismerő kreativitás évtizede volt. Egy olyan időszak, amikor az érzések szenvedélyesebbek, az élmények erősebbek, a gondolatok temperamentumosabbak voltak, mint bármikor máskor! Az 1920-as években a sport és a művészetek területén máig emlékezetes eredmények születtek, akár az gombamód szaporodó sportklubokban és az egyre profibban megszervezett nyári olimpiákon, akár a filmművészetben, a festészetben, az irodalomban és a zenében! E legendás korszakot idézzük meg SPLASH! című műsorunkban! A SPLASH! nemcsak egy cirkuszi show lesz, hanem egy felejthetetlen élmény is, tele örömmel, csodával, nevetéssel és az 1920-as évek felejthetetlen hangulataival!
Nyári nevetés a csillagos ég alatt! Pesti Művész Színház vígjátéka két részben
90 PERCES IDŐUTAZÁS A SLÁGEREK VILÁGÁBA Készülj fel egy felejthetetlen estére, ahol a diszkó aranykorának legnagyobb slágerei kelnek életre három…
Az ország egyik legismertebb rockzenekara az EDDA Művek 2025. július 5-én Gárdonyban, a Surfcampingben lép fel!
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
