Nézni és látni vajon ugyanazt jelenti? Láthat-e az, akinek nincs szeme, lehet-e vak, akinek van? Hogyan ragadhatjuk meg a látszat mögött rejtőző valódit, lényegeset?
Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Lørdag, 12. April 2025 19:00
Fontos kérdései voltak ezek Jacques Lusseyran vak írónak a XX. században, és fontos kérdései a Baltazár Színház és az Artus együttműködéséből létrejött előadásának is, amelyet a francia író élete és két regénye inspirált. Az IDEJE VAN A FÉNYNEK c. előadást a két társulat vezetője, Elek Dóra és Goda Gábor közösen rendezte. A produkció valós történet alapján készült, a főszerepet Klabacsek Dániel
vak színész játssza.
a Baltazár Színházról…
Az 1998-ban alakult Baltazár Színház az egyetlen olyan színtársulat hazánkban, melynek tagjai értelmi sérült, illetve látás- és mozgáskorlátozott színészek. A Baltazár egyszerre lát el művészi és társadalmi feladatot, hiszen lehetőséget teremt sérült emberek számára, hogy tehetségüket megmutassák, a nézők számára pedig, hogy megtapasztalják a bennük rejlő különleges tehetséget. A Baltazár legfontosabb
célkitűzése, hogy előadásaikkal bebizonyítsák: a sérült emberekkel kapcsolatos előítéletek átírhatók –általuk színesebb és gazdagabb a világ. A társulat társadalmi integráció lehetőségét nyújtja sérült emberek számára. Előadásaikkal – a színházszeretőkön túl – szociálisan érzékeny nézőket szólítanak meg.
Előadók
Klabacsek Dániel, Kovács Panka, Keresztes Anna, Kocsi Zsófia, Kőrösi-Fehér Nándor, Medetz Attila, Szilvásy Márton
Alkotók
Szövegek: Jacques Lusseyran, Vörös István
Jelmeztervező: Kiss Gabriella
Fénytervező: Kocsis Gábor
Videó: Lukács Mihály
Hang: Ragó Annamária
Smink, haj: Nagy Réka
Rendezte: Elek Dóra és Goda Gábor
Támogatók: Magyar Művészeti Akadémia, Nemzeti Kulturális Alap, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat, Kulturális és Innovációs Minisztérium
Külön köszönet: Claire Lusseyran-nak és Hevesi Mihálynak
A Mágnás Miska a magyar operettirodalom egyik legsikeresebb műve, mely újra és újra repertoárra kerül zenés és prózai színházakban egyaránt. Ez egyrészt szatirikus, mulatságos történetének köszönhető, másrészt Szirmai Albert és Gábor Andor olyan pompás, örökzöld számainak, mint például A nő szívét ki ismeri, az Úgy szeretnék boldog lenni vagy a Cintányéros cudar világ.
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. És ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
Ahogy egy kritikusa írta: „Akinek nehéz a szíve, vagy csak melegségre vágyik, nézze meg ezt a darabot. Aki a nagy generáció tagja és képtelen megérteni az unokáját, vagy az ipszilon generációé, és kiborítják a nagyszülei, nézze meg ezt a darabot. Aki egyszerűen szereti a színházat, nézze meg ezt a darabot.”
Dumaszínház est
Az este egyedülálló módon ötvözi a nosztalgia erejét és az újragondolás izgalmát.
