Fellini: Róma (1972) / EURÓPAI HIDAK: BUDAPEST–RÓMA
Olasz nyelven, magyar felirattal.
A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.
Olasz nyelven, magyar felirattal.
A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Fredag, 22. September 2023 19:00
Fellini: Róma (1972)
Fellini filmje azzal kezdődik, hogy iskolások tanáruk vezetésével átkelnek a Rubiconon és elindulnak Róma felé. Aztán egy valamivel későbbi epizódban egy fiatalember vág neki a 340 kilométeres útnak. A fiatalember Fellini alteregója, hiszen a rendezőhöz hasonlóan - ha nem is 1938-ban, hanem 1939-ben - a messzi északról (Fellini Riminiben született) délre megy és római lesz belőle. Róma nem hasonlít az északi kisvárosra. Róma zajos, nyüzsgő, büdös nagyváros. Mekkora kupleráj! És állandóan változik. Róma nem lassan hömpölygő nagyregény, sokkal inkább epizódok szövete. Montázs. Temérdek rétege van, mint egy különös tortának. Egy kis antikvitás, egy kis modernitás, egy réteg történelem, még egy réteg átírt, csak az emlékekben élő történelem. Ájtatos és frivol, néha nyers, néha képmutató. Elidegeníthetetlen része az antik kultúra, amely menthetetlenül együtt öregszik magával a várossal.
Fellini nem egy szapora szavú cicerone, afféle római idegenvezető, aki végigtereli a turistát a város nevezetességein. Filmjeiben rendszerint különös darabokat ragad ki a városból. Az emberek érdeklik, nem a kövek. S mintha azt is jelezné, hogy annak, aki Rómában él, ez a város természetes élőhely, s nem a látványosságok tára. Biotóp. Még az autópálya is az. Amikor a rendező - önmagát alakítva - elindul az autópályán Rómába, már meg is érkezett. A torlódás tébolya, a bizarr járművek és utasaik már Rómát jelentik. Ahogyan más filmjeiben a panelházak Rómája vagy a Cinecittát körülnövő lakótelepek is azonosak a várossal. Ez a filmje azonban kicsit más. A film végén ugyanis megjelenik a - motoros - városnézés. (Kicsit más, mint a Római vakáció robogós ámokfutása.) Angyalvár, Piazza Navona, Spanyol lépcső, Colosseum… Egy motoros csapat dübörög végig Róma látványosságai között - a néptelen utcákon. Nincsenek emberi hangok, nem szól a zene. A motorok fényszórói emelik ki az éjszakai város kőből való emlékeit. Aztán elszáguldanak.
Alkotó:
rendező: Federico Fellini
Közreműködik:
házigazda: Réz András
Rendező: Müpa
Nagymama, lány, unoka. Mindegyik mást akar, mindegyik másként, mással szeretné élni az életét. Teri például szeretője mellett képzeli el a mindennapjait. Lánya, Emma egy titokzatos kis jövevénnyel. De mit szól mindehhez a vidéki Mama, aki váratlanul beállít a pesti lakásba? A nevetés kódolva van..
A Vági Bence művészeti vezető által megálmodott alkotás klasszikus meséket megidéző története szerint Kristály-világ úrnője elvesztette hitét az emberi érzelmekben, ezért befagyasztja a világot, és csillogó, ám jeges falak közé zárkózik
A Recirquel új produkciója, a Paradisum az elpusztult világ elcsendesedését követő újjászületés mítoszát kutatja, ahol a kommunikáció eszköze a test, az egyetlen közös nyelv a mozdulat. Az idilli létezés teremtményei a körülöttük lüktető „életanyag” folyamatosan alakuló, örvénylő természeti erejéből bontakoznak ki, hogy a megtisztulás, születés, ébredés és rítus jelenetein át elérjék az anima mundit, a világ szellemét.
Egy zárt közösség valahol Európában, ahol a férfiak hozzák a törvényeket. Ők döntik el, mi helyes, mi nem. A nők…
A várakozás izgalmát idézve, angyalokkal keringőt járva csillagok fényességében, játszva elmerülni a karácsonyi csodavilágban. A Magyar Állami Népi Együttes Csodaváró…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.