Szőts István filmje mérce a magyar filmművészet számára. Még akkor is, ha a maga korában itthon vegyes volt a fogadtatása. Ugyanakkor az 1942-es Velencei Filmfesztiválon a legművészibb film elismerését nyerte el. Læs mere
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Mandag, 17. Januar 2022 19:00
Nem könnyű persze megítélni nyolcvan év távlatából, mit is értettek filmművészeten/művészfilmen akkoriban. Talán még ma sem. Hiszen csak később vált láthatóvá az is, hogy az Emberek a havason a neorealizmus előfutára volt. Bátran kilépett a stúdió és a sztárrendszer keretei közül. Új filmnyelvet alkotott.
Szőts István munkássága mindezek ellenére távol áll a sikertörténettől. Olyan alkotó, aki semmilyen hatalomipari tömörülés számára nem kedves. Az egyiket filmjeinek pogánysága, a másikat meg az istenessége irritálja. De leginkább az, hogy Szőts sem a piac, sem a politika igényeit nem kívánja kiszolgálni. Az Emberek a havason nem illeszkedik a kor szórakoztatófilmjeinek sorába, Szőts pedig nem hajlandó sem románozni, sem zsidózni - noha felsőbb igény lenne rá. (Az 1939-től működő Színház és Filmművészeti Kamara például így határozta meg saját feladatát: „a színművészet és a filmművészet körében a nemzeti szellem és a keresztény erkölcs követelményeinek érvényre juttatása és biztosítása”. Szőts 1947-es filmjét - Ének a búzamezőkről - klerikálisnak, népieskedőnek minősítette az új hatalom. Be is tiltották.) Így aztán kevés szó esett ennek a különös filmnek az értékeiről. A kiszolgáltatott emberek drámájáról, a vonatúton vagy a bírósági jelenetben megmutatkozó szolidaritásról, vagy akár arról a furcsa hitvilágról, amely segíti a modernitásról leszakadt közösség életben maradását. Mint ahogy arról is kevés szó esett, ahogyan Szőts István drámává emeli a természet képeit. Vagy arról - és a hangban-képben igényesen restaurált kópia módot ad erre -, hogy beszélgessünk Farkas Ferenc szenvedélyes kísérőzenéjéről.
A vetítést megelőző és az azt követő beszélgetés magyar nyelven zajlik.
házigazda: Ráduly György
rendező: Szőts István
Higgy, bízz, érezz… Kérdezz-felelek! “Hiszek abban, hogy a valóságunkat mi teremtjük!
A Szentpétervári Balett Társulat valamint a Bolsoj Színház művészeivel autentikus előadásban indul országos turnéra Csajkovszkij Diótörője. A zenei élményről a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara gondoskodik Somogyi-Tóth Dániel karmester irányításával. Az előadás - mely a 130 éves baletthagyományokra épül - egyszerre ünnepi, friss és magával ragadó, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt felejthetetlen élményt ígér.
Vajon milyen muzsika kísérte a svéd királyi udvar életét XI. Károly uralkodása idején a 17. században? Az Ensemble Correspondances, Franciaország egyik legelismertebb régizenei együttese most először hozza el Budapestre a skandináv barokk ritkán hallott kincseit.
1916 februárjában mutatták be Szirmai Albert és Bakonyi Károly nagysikerű operettjét a Király Színházban.
A Fővárosi Nagycirkusz idén karácsonyra az egyik legszebb és legismertebb Grimm-mesét varázsolja a közönség elé, a szorgos és a lusta…
enhed(er) i kurven
total:
Tiden er udløbet. Start venligst forfra med at vælge billetter.
