Devich Gergely és Ránki Fülöp
Beethoven-est
Jegyvásárlás
Program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. március 21. csütörtök, 19:00
Beethoven: 2. (g-moll) cselló-zongora szonáta, op. 5/2
Beethoven: 4. (C-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 102/1
SZÜNET
Beethoven: 3. (A-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 69
Beethoven: 4. (C-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 102/1
SZÜNET
Beethoven: 3. (A-dúr) cselló-zongora szonáta, op. 69
Devich Gergely (cselló), Ránki Fülöp (zongora)
A csellóra és billentyűs hangszerre írt szonáták Beethoven előtt két kategóriába tartoztak: az első, barokk gyakorlaton alapuló változatban a billentyűs játékos pusztán kísérő funkcióval bírt, a másodikban pedig megcserélődtek a szerepkörök, és a csellista pusztán megkettőzte az akkordikus szólam basszushangjait. Beethoven húszas évei közepén keletkezett első két szonátájának eredeti címével (Két nagy szonáta csembalóra vagy zongorára obligát csellóval) azt sugallta, hogy az op. 5-ös jegyzékszámmal ellátott kompozíciók az utóbbi irányt követték, azonban az általa írt csellószólam több volt egyszerű kíséretnél, itt vált először egyenrangúvá a két hangszer. Ezt az új forradalmi irányt folytatta és fejlesztette tovább a szerző az élete középső és utolsó alkotói korszakában keletkezett művekkel is: a bő tíz évvel későbbi harmadik cselló-zongora szonátájával, amely az egyik legnépszerűbb az öt közül, valamint az 1815-es két utolsó darabbal, melyeket egyébként a magyar Erdődy Anna Mária grófnőnek ajánlott. A Beethoven-estet megálmodó művészek mindketten a fiatal muzsikus generáció kiemelkedő egyéniségei, a Zeneakadémia Doktori Iskolájának hallgatói. A kamarazene fontos helyet foglal el az életükben, amellett hogy együtt is játszottak már korábban, más formációkban is képviselik e műfajt.
RENDEZŐ: Zeneakadémia KoncertközpontSOROZAT: Y generáció
Ajánlatunk
Verdi huszonhét évesen elhatározta: soha többé nem ír operát. Szakmai és magánéleti mélyponton volt: A pünkösdi királyság megbukott, majd eltemette két kisgyermekét és végül feleségét is. Ebben az időszakban ügynöke rábeszélésére volt hajlandó csak elolvasni a Nabuccót. 1842 tavaszán már egész Milánó a „Va, pensiero...”-t dúdolta. Az opera középpontjában egy történelmi korszakváltás áll: megváltoznak az értékrendek.
1940-ben a budapesti Operettszínházban bemutatóra készülődtek. Eisemann Mihály legújabb művét vitték színre, főszerepben Kiss Manyival. Az előadás elkezdődött és egyszer csak Kiss Manyi hangja töltötte be a teret: „Jaj de jó a habos sütemény…” Ugye, hogy ismerős? A szavakkal együtt rögtön bekúszik a dallam is. Eisemann darabja nem egy klasszikus operett, nincs hatalmas énekkara és tánckara. Amije viszont van, az a fülbemászó dallam és a magával ragadó történet Bán Sándor tenoristáról és az őt bálványozó bakfisokról.
A Szent István Bazilika műemlék Angster-orgonája kizárólag a pénteki esti orgonakoncerteken szólal meg. A változatos program gazdag zenei éléményeket kínál, a hangversenyek előadói Liszt-díjas, Érdemes Művész és Junior Príma-díjas orgonaművészek, illetve elismert operaénekesek és hangszeres művészek, akiknek a közreműködése garantálja az előadások magas színvonalát.
Ajánló
Dumaszínház est
Woody Allen a rá jellemző emberismerettel és sziporkázó humorral tárja elénk az emberi kicsinység és nagyság egész tárházát. Nagy büszkeség,…
Az ikonikus zenekar ezúttal egy nem mindennapi, különleges koncertre várja a rajongóit. (esőnap: június 22.)
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!