Keresés: kir

Huszka Jenő operettje igazi, nemzeti érzelmeket erősítő, humorral és szerelemmel átitatott darab, mely gróf Andrássy Gyula, az Osztrák-Magyar monarchia későbbi külügyminisztere és Erzsébet királyné (Sisi) beteljesületlen, történelmileg nem igazolt szerelméről szól.

A történet, mely gróf Andrássy Gyula, az Osztrák-Magyar monarchia későbbi külügyminisztere és Erzsébet királyné (Sissi) beteljesületlen, történelmileg nem igazolt szerelméről szól. Erzsébet királyné, köztudomásúan szerette a magyarokat, s a nép is benne látta megmentőjét.

Elgondolkodtató kérdések, amikre talán senki sem tudják a válaszokat. Na de majd én mindent megmagyarázok. Lehet, hogy nem olyan informatívan, mint a Mindentudás Egyetemén, de mindenképp viccesebben. És mindeközben kiderül az is, hogy ki a majmok királya.

Felhőtlen családi szórakozásra hívjuk és várjuk lelkes közönségünk apraját és nagyját. És akkor se csodálkozzunk, ha ismerősnek találjuk a mesét és a zenét, hiszen gyermekkorunk egyik kedvenc tévéjátékélményét elevenítjük most fel.

A palacsinta a desszertek királya, a királyok desszertje, nem csoda hát, ha mindenki szereti. Legyen az sós vagy édes, csak jó sok legyen belőle! Legalább hetvenhét! A palacsinta a nagyevő Tóbiás király kedvence, aki a fiát, Éliás királyfit is annak a lánynak szánja, aki úgy tud megsütni hetvenhét palacsintát, hogy se nem szakad, se nem ragad.

A mű alapkérdése: lehet-e egymástól távol lévő színpadi hősöket, más nemzetek kulturális és irodalmi kánonjának elemeit összemosni, vegyíteni? Mi lesz abból, ha egy műben találkoznak a drámairodalom és a világszínház legfontosabb hősei, jelesül Hamlet és Lear király, a magyar irodalom és kultúrtörténet egyik emblematikus alakjával, Bánk bánnal.

A Margitsziget fái, a Szépítő Bizottság, a Ludovika, a Vakok Intézete, a Műegyetem - csak néhány azok közül, amelyeket József nádor a fővárosunknak adott, ám a király utáni legmagasabb méltóságról keveset tudunk. Sétánkon a „legmagyarabb Habsburgként” emlegetett nádor, József Antal főherceg nyomába eredünk: megismerjük fél évszázados nádori tevékenységét és tragédiákkal teli családi életét.

Az István, a király egy családi viszály története: Géza fejedelem halála után fia örökölné a hatalmat, de a hagyományokra hivatkozva nagybátyja, Koppány is tömegeket gyűjt maga köré. István külföldi támogatással megszilárdíthatja a pozícióját, de a véres összecsapás elkerülhetetlen.

Hirtling István színművész és Mészáros Tibor irodalomtörténész, Márai-kutató estjein nem pusztán részletek hangzanak el a Márai életműből, hanem izgalmas, különleges és alig ismert információkat tudhat meg a közönség az örökérvényű szerzőről. Az előadások vetített képekkel, dokumentumokkal és Tárkány-Kovács Bálint Junior Príma díjas cimbalomművész inspiratív és sokszínű zenei kíséretével segíti az irodalmi szövegek elmélyült befogadását.

Erzsébet királyné nyomában a budai Palotanegyedben - Budai Vársétánkon Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné nyomdokain járunk: bejárjuk kedvenc budai kertjeit, az Ybl Miklós tervei alapján épült, neoreneszánsz stílusú Várkert Bazárt és körbesétáljuk a Királyi Palota Erzsébethez fűződő helyszíneit. Közben megismerjük életének legfontosabb részleteit:

Kincs, ami már nincs: az ajkai fekete gyémántot 136 éven keresztül bányászták a Csingervölgyben, a bányaváros ikonikus építményeinek zöme mára mégis az enyészeté lett. Sétánkon bejárjuk a pár évtizede még nyüzsgő alsócsingeri bányatelepet, belépünk az immár lelakatolt épületeibe és közben újra átéljük egy vájár hétköznapját az ék és a kalapács vonzásában.

Séta a Budai Palotanegyedben, a Várkápolnában és a Királypincében - A Budavári Palota királyok és államfők lakhelye, hatalmi központ, nemzeti szimbólum. Budai Vársétánkon elmeséljük a ma látható épületegyüttes viharos történetét az Anjou királyok erődítményétől Ferenc József és Erzsébet fényűző palotáján át egészen a második világháborút követő eseményekig.