Teatr

Ha az unokája hajnali háromkor becsönget egy biciklit tolva, nagy hátizsákkal, hogy csak éppen erre járt, akkor mit tesz a jó nagymama? Először is a fülébe egy hallókészüléket, aztán pedig nekilát, hogy szállást biztosítson a nagy utazónak.

Dumaszínház est

Perjés János előadóestje
Gitár: Kutik Rezső
A "Sors, mint tanulság" motivációs előadóest sorozat első része.

Dumaszínház est

A Sötétben Látó Tündér nemcsak születéséről mesél, hanem elárulja azt is, hogyan tanult meg látni a sötétben. Mesél Tökmag királyfiról, aki képes volt elmenni a Fekete-tenger hetvenhetedik szigetének legsötétebb szegletébe egyetlen üveg lekvárért. Csakhogy ez a lekvár nem közönséges lekvár volt: az üvegben lakott valaki…

A Hallgatni akartam című művet az Egy polgár vallomásai harmadik, befejező kötetének szánta Márai, 2013-ig azonban az író hagyatékában, kiadatlanul kallódott.

KÓDA - utóirat két hegedűre
Az Y Csoport előadása.
Mikor döntjük el a sorsunk, 6 évesen mikor először kezünkbe adják a hegedűt, 18 évesen mikor felvesznek a Zeneakadémiára, vagy 22 évesen mikor magára hagyjuk a barátnőnket a közös diplomakoncert előtt?

Előadásunk, mely jórészt Frida írásaira, műveire, valamint Lorca-szövegekre épül ennek az egyedi, kivételes életútnak szubjektív hangulatú megragadására tesz kísérletet.

Félig mese – félig musical 9-99 éves korig.

Székely Csaba drámaíróként először 2011-ben, a POSZT Nyílt Fórum programjában tűnt fel, ahol Bányavirág című színdarabjáért a Színházi Dramaturgok Céhe neki ítélte oda a Vilmos-díjat. Pályája azóta töretlenül ível felfelé. Darabjait számos magyar színház bemutatta, ő pedig háromszor nyerte el a Színikritikusok díját a legjobb új magyar drámáért.

Magyarországon orvoshiány van.
Magyarországon gyerekhiány van.
Egy fiatal gyerekorvos anyja halála miatt Németországból visszatér Borsodba. Ő örököli anyja után a gyerekorvosi praxist, de nem akarja megtartani az örökséget.

Hogyan is lehetne jobban elmesélni egy ember életét, mint a szerelmei történetén keresztül? Erre, és saját boldog-boldogtalan pillanatainkra, éveinkre gondolunk, miközben Daru történetével ismerkedünk.

Dés László – Geszti Péter – Grecsó Krisztián: A PÁL UTCAI FIÚK
Molnár Ferenc azonos című regénye nyomán

zenés játék

Oresztész szereti Hermionét, aki szereti Pürrhoszt, aki szereti Andromakhét, aki szereti Hektórt, aki halott...

Előadásunk hihetetlen kalandra, nagyszerű felüdülésre invitálja a nézőt: elkalauzolja a munkahelyére, egy ablaktalan irodába. Az ízléstelen nyakkendők, a görbe hátak és lapos seggek, a kornyadozó páfrányok, átláthatatlan excel táblázatok, az agyzsibbasztó kollégák és a mindent felőrlő hiábavalóság birodalmába. Az előadás a DEKK projekt része.

A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a közös éneklés és játék élményét. Várunk mindenkit, aki maga is úgy érzi, fontos az, hogy a művészet eszközeivel neveljünk, aki szívesen énekel, bővíti a dalkincsét, vagy éppen önmaga bátortalan az éneklésben.

Egy zenetanoda közös folyosójáról nyílik a 101-es és a 108-as szoba. Azt hinnéd, a különbség pár lépés. Pedig egy világ. Vagy még több: az élet..

Megpróbáljuk elmesélni milyen az, amikor nem tudunk mesélni. Amikor az ember nem tud enni, aludni, olvasni. De más mesélnivalónk is van, például a nőiségről, furcsa bulikról, megközelíthetetlen férfiakról és gazdag írónőkről.

A zenés színház műfajának egyik legmeghatározóbb darabja, tele jobbnál jobb dalokkal, merész koreográfiával. A hírnevének megfelelően humoros és egyben elgondolkoztató darab.

szkeccselőadás egy részben

Egy határ menti magyar faluba megérkezik a budapesti rendező, hogy színpadra állítsa az Eprésző kislány című népballada adaptációját. A faluban hagyománya van a hagyományőrző előadásoknak, amiket évről évre egy lelkes amatőr társulat mutat be a kultúrházban... Varsányi Anna Az eprésző kislány című színdarabját, amely 1991-ben játszódik egy magyar kisközségben, ahol az éves falunapi előadásra készülődik a helyi színjátszókör, Alföldi Róbert rendezésében láthatja a közönség.

Nézz, ne csak láss! Figyelj, ne csak higgy! Találj, ne csak keress!
Négy bérgyilkos, két lövés. Egy hulla és egy áruló. Számtalan ellenség, egyetlen kérdés: Ki ölte meg Ózt? Mindenki gyanús, senki sem az, akinek látszik. Válasz sehol. Szerinted melyik bérgyilkos öl a legkevesebb nyomot maga után hagyva? A csábító? Az intelligens? A robbanékony? Vagy az álszent? Sok kérdés, egyetlen válasz, melyhez a megoldás a szemünk előtt van.

Magyar legendára emlékezik a balettvilág

„Egyikünk sem várhat semmi jót ebben az életben, amióta a gonosz útvesztőben tévelygünk, és lábunk minduntalan megbotlik a bűnben, amivel utunkat teleszórtuk.”

operett három felvonásban, két részben, magyar nyelven

ARTHUR MILLER: A SZÁLEMIEK
HISZTÉRIA KÉT RÉSZBEN

Fordította: Hubay Miklós

Középkorú emberek ülnek szép, okos nyugalomban egy lakás szobájának különböző pontjain.
Jólöltözöttek, ápoltak. Tamást hallgatják, aki az ablakban ül, s talán énekel, talán gitározik is hozzá.
Ilyen lenne, ha nem történik harminckét évvel ezelőtt az, ami történt.

A világ leghíresebb csábítójának történetét Horváth Illés, színházunk művészeti vezetője állítja színpadra.

Az 1982-ben született Krusovszky Dénes a kétezres évek egyik legsikeresebb pályakezdését magáénak tudva mára nemcsak nemzedéke, hanem a kortárs magyar irodalom karakteres, meghatározó szerzőjévé nőtte ki magát. Verseskönyvei mellett két regénye, az Akik már nem leszünk sosem és a Levelek nélkül hozta meg számára a megérdemelt, hangos sikert: utóbbi könyve tartósan vezette a sikerlistákat.

tragédia magyar nyelven a Szophoklész Élektrájából

Tolcsvay László, Müller Péter és Müller Péter Sziámi Mária evangéliuma című rockoperáját 30 évvel ezelőtt mutatták be a Madách Színházban, azóta az itthoni, határon túli, valamint európai zenés színpadok visszatérő sikerdarabja, Szűz Mária történetét meséli el.

„Az LGT számokat úgy fűztük össze Presser Gáborral, hogy mese született belőle. Életünk meséje – táncban." (Sárközi Gyula)

Urbán Erotika 18+
Gyuricza Gergely Szabadesés című regényéből színpadra írta Egressy G. Tamás.
A főszereplő -Petra - kalandján keresztül megérthetjük, hogy milyen gátlásokkal és szorongásokkal kell megküzdenie egy nőnek, aki szeretné őszintén megélni a saját szexualitását.