Összes kategória

Emmanuel Pahud magáénak tudhatja azt a legnagyobb szólistákra jellemző erényt, hogy nem egyszerűen eljátszik egy darabot, hanem elmeséli. A briliáns technika, a virtuozitás persze feltétele ennek, de színpadi varázsának, minden érzékszervünket lekötő erős jelenlétének a magával ragadó zenei mesemondó szerep az oka. Hogy ez a Liszt Ferenc Kamarazenekarral közösen különösen jól működik, már több nagysikerű koncert is bizonyítja.

„Ez a zene egy másik világból, az örökkévalóságból jön.” Herbert von Karajan ezekkel a szavakkal jellemezte Mahler 9. szimfóniáját. A közel másfél órás mű valóban kivételes atmoszférát teremt.

Dohnányi Ernő a 20. századi magyar zene nagyjai közé tartozik, de hiába telt el immár hatvankét év a halála óta, művei a nagyközönség körében ma is felfedezésre várnak. A Miskolci Szimfonikus Zenekar koncertjén a korai fisz-moll szvitet hallhatjuk 1909-ből, a zeneszerző berlini éveiből.

Andrew Lloyd Webber csodálatos műve a Biblia legszebb, drámai fordulatokban leggazdagabb történetén, a József legendán, illetve Thomas Mann tetralógiáján alapul.

Előadók:
Kelemen Barnabás – hegedű
Vezényel: Rajna Martin

Műsor:

Korngold – Shakespeare: Sok hűhó semmiért

A zenetörténet sok évszázados hagyománya, hogy az orgonista: polihisztor. Nemcsak előadó, hanem alapos ismerője a hangszernek, a zeneelméletnek, a liturgiának (hiszen a legtöbb orgonista egyházzenész is), mesterien tud improvizálni különböző stílusokban - és saját megírt művei is vannak: zeneszerző.

Francia műsorral tér vissza a BFZ karmesteri pulpitusára a francia dirigens, Louis Langrée: a 19-20. század fordulójának két kiemelkedő szerzője, Ravel és Saint-Saëns művei szólalnak meg a koncerten.

Vezényel: Oliver von Dohnányi

Velencei trombita. A cím magáért beszél: egy hangverseny, amelyen mindvégig itáliai zenét hallunk a 18. századból, a legtöbbet Vivalditól, más műveket kortársai - Dall'Abaco, Albinoni, Manfredini, Torelli - műhelyéből.

Ha a Fesztiválzenekar programján Haydn és Mozart műveit látja, a rutinos zenehallgató már tudja: Takács-Nagy Gábor ismét feledhetetlen koncertre készül. A bécsi klasszikus mesterek szimfonikus darabjai mindig életerőtől telve, frissen és ötletesen szólalnak meg a Prima Primissima-díjas karmester keze alatt.

A két fiatal, Sofia és Florville szeretik egymást: minden vágyuk, hogy végre összeházasodhassanak. A lány gyámja, a makacs Gaudenzio azonban sokkal jobb partit képzelt el Sofiának. És itt lép színre a titokzatos Bruschino úr, a gyám által kiszemelt vőlegényjelölt, hogy felborítsa a terveket. Vagy mégsem? Róla beszél mindenki, de tudjuk-e, kicsoda ő valójában? Kit rejt az álruha, és milyen próbatételeken kell keresztülmenni, hogy legvégül mindenki boldogan, de legalábbis elégedetten távozzon?

Az orgona sok egyéb mellett azért is nagyszerű, mert „a hangszerek királynőjének” nemcsak hatalmas repertoárja van főként barokk, romantikus és 20. századi művekből, de számtalan regisztere jóvoltából a hangszínek tömegét képes előállítani, s így egyfelől zenekari művek is remekül megszólaltathatók rajta, másfelől a zongorarepertoár egy-egy jeles darabja új megvilágítást kaphat, ha orgonán hangzik fel.

Szimfonikus percek, „valami a szimfónia, a versenymű és a nagy szonáta között”, szimfonikus költemény, operarészlet és „régi csibésztörténet rondóformában”.

Előadók:

Duo Gurfinkel – klarinét
Vezényel: Vakhtang Kakhidze

Hirtelen felgyorsul a pulzus, emelkedik a vérnyomás, valami erősen feszít minket belülről: igen, düh fortyog bennünk. Ha az ember később, higgadt állapotban hajlamos is szégyellni magát amiatt, hogy mit gondolt, mondott vagy tett, amikor a harag irányította, egészen biztosan nem jó stratégia mindenestül elfojtani ezt a sokszor zavarba ejtő érzést.

New York, Peking, Dubai, Las Vegas, Monte Carlo és Tokió után újra Budapesten Az illúzió mesterei!

Nagyszabású szerzői esttel tiszteleg a Fesztiválzenekar a 2023-ban száz éve született Ligeti György előtt.

Két fontos gondolat rejlik e nagyszerűnek ígérkező hangverseny hátterében: az egyik a nemzetközi együttműködés az európai zenekari életben, elsősorban az ifjúsági együttesek világában - ez a törekvés néhány évtizede jelentkezett, s azóta sok értéket teremtett. A másik az apparátus kérdése: az a tudás, amelyet a historikusok kezdtek terjeszteni, élükön Nikolaus Harnoncourttal, s amelynek lényege, hogy a nagy romantikusokat sem kell feltétlenül a legnagyobb előadói létszámmal megszólaltatni - a kevesebb gyakran több.

Nem hiányozhat a Fesztiválzenekar évadából az a barokk hangverseny, amelyet a korhű hangszerek mellett Sigrid T’Hooft koreografált mozgássorai tesznek évről évre felejthetetlenné.

Három német romantikus mű: 1821-ből, 1847-ből és 1878-ból - egy nyitány, egy szimfónia és egy hegedűverseny. A nyitány a német erdők mesevilágába invitál, a szimfónia a sors felett győzedelmeskedő akarat beethoveni dramaturgiáját követi, s a hegedűverseny is adósa a bécsi klasszika nagy betetőzőjének. Az est kortárs zenében is járatos, kísérletező kedvű karmesterét mind többször halljuk fontos koncerteken, a huszonegy éves szólista pedig minden tudással rendelkezik ahhoz, hogy a következő évtizedek hangversenyéletének rangos szereplője legyen.

Hangjeggyé varázsolt tündérek, lovagok, középkori várak és vadászok jelennek meg a Fesztiválzenekar romantikus programjában, amelyben a német zeneirodalom két nagyágyújának egy-egy nagyszabású és megunhatatlan slágerdarabja szólal meg.

A keresztes hadjáratok története fontos téma volt az európai irodalom számára Tassótól Lessingig és Walter Scottig. Természetesen a romantikus opera sem maradt közömbös iránta: erről szól Verdi korai remeke,

Változatos koncertnek ígérkezik a Luxemburgi Filharmonikusok estje.

Alig több mint másfél évvel a Fire Shut Up in My Bones Met-beli bemutatója nyomában, mely mű a Metropolitan Opera történetének legelső, afroamerikai komponista által szerzett operája volt, már itt is a következő New York-i Terence Blanchard-bemutató.

Alig több mint másfél évvel a Fire Shut Up in My Bones Met-beli bemutatója nyomában, mely mű a Metropolitan Opera történetének legelső, afroamerikai komponista által szerzett operája volt, már itt is a következő New York-i Terence Blanchard-bemutató.

Előadók:
Lida Limmer - cselló
Vezényel: Guido Mancusi

Európa egyik leghíresebb operaházának zenekara koncertegyüttesként, a szimfonikus repertoár tolmácsának szerepkörében is világklasszis - ezt bizonyítja ez az est, melyen egyetlen hatalmas vallomást hallunk. Gustav Mahler utolsó befejezett szimfóniája nemcsak összegez, de a modernség új útját is kijelöli - egy utat, amelyen a zeneszerzőnek már nem volt lehetősége végigmenni. A koncert karmestere, korunk egyik legnagyobbja maga is Milánó szülötte, ezer szállal kapcsolódik a városhoz és a Scalához.