„Fantasztikus”, „Hihetetlen”, „Magával ragadó”
Georges Bizet: Carmen
A Barcelona Flamenco Ballet előadása

Dan Goggin: Apácák – Nunsense
zenés komédia
A Zenthe Ferenc Színház előadása

Mikor e mese íródott, még nem is sejtettük, hogy a számítástechnika egyik legnagyobb port kavaró kérdése éppen a mesterséges intelligencia megjelenése lesz. Főhősünk, Rádi, a kirúgott fiatal tudós olyan gépet alkot, amely arcfelismerő programmal rendelkezik, önmagát javítja, de ha kell, az időjárást is megváltoztatja egy pillanat alatt…

Kálmán Imre nagyoperettjét nagy sikerrel játszották az 1947/48-as évadban Nagyváradon, Hegyesi Ferenc rendezésében, a címszerepet Dukász Anna alakította. 1955-ben, Gróf László rendezésében került színpadra az előadás friss, Békeffy-Kellér-féle verziója, amelyet aztán 1962-ben felújítottak.

Grecsó-Hrutka Zenekar: Miénk a ház

Grecsó Krisztián és Hrutka Zsolt zenés estje

Michelle Kholos Brooks – Kelly Younger: Kalamazoo
komédia
Az Orlai Produkció előadása

Dés László-Geszti Péter-Grecsó Krisztián-Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk

A Pannon Várszínház előadása

Ártatlanok
Levelek a Kner család életéből (1938 – 1946)
A Gyulai Várszínház felolvasó-színházi előadása

Kálmán Imre
120 perc alatt a Föld körül
A Monarchia Operett előadása

Marc Camoletti: Boeing Boeing – Leszállás Párizsban
bohózat két felvonásban
A Sensum Arts előadása

Terry Johnson: Diploma előtt
romantikus vígjáték
A Bartók Kamaraszínház és Művészetek Háza előadása

Földes László Hobo: Utcazenész
Írta és játssza: Földes László HOBO
Gitáron közreműködik: Kiss Zoltán
Rendező: Vidnyánszky Attila

Ferdinand von Schirach: Isten

Az Örkény Színház előadása

Esszencia

A Feledi Project előadása

Halmos Béla Népzenei és Világzenei Fesztivál
Fellépők:
Zoord, Esszencia, Mazsimó Gipsymó

XV. Vár Blues Fesztivál – Jimi Hendrix Fesztivál

Fellépők: Hendrix Project, Message to Hendrix, Halper-Hendrix World

Rejtő Jenő: A szőke ciklon, avagy egy gentleman élete nem átjáróház
eltáncolt regény
A Viharsarok Táncszínház előadása
Rejtő Jenő azonos című regénye alapján írta: Szabó Attila

A Maladype Színház magyar-makedón-lengyel koprodukcióban készülő legújabb bemutatója egy olyan változatos színházi műfajokban kiteljesedő összművészeti produkciót ígér, amely a közönség számára a személyes és a közös felismerésekben is átélhető kaleidoszkóp-szerű játékélmény lehetőségét adja.

A népszerű (Gyulán különösen kedvelt: Irodalmi Humorfesztiválok, Hamlear) írópáros csavaros fordulatokban bővelkedő vígjátéka Zakariás Zalán rendezésében elevenedik meg a színpadon, Erkel Ferenc operáinak legismertebb dallamai új köntösben, az alkalomhoz írott elmés szövegekkel, színesítik az előadást.

A történet egy elmegyógyintézetben játszódik, ahol a hétköznapok kontrollált és kiszámítható egymásutániságát egy új páciens érkezése zavarja meg. McMurphy faragatlan, de élettel teli viselkedése a feje tetejére állítja a megszokott viszonyokat, merészen áthágja az intézmény szabályait, lázad és provokál.

Két férfi, akik belefáradtak a soha véget nem érő háborúban eltöltött életbe, a madarakkal együtt felépítik Felhőkakukkvárt, a művészettörténet egyik első megvalósított utópiáját. Két és fél ezer évvel Arisztophanész vígjátéka után, mi továbbra is háborúban élünk, amely nem ér véget, csak alakot vált és földrajzi helyet, fáradtak vagyunk, leigázottak, s csak álmodozunk saját utópiánkról. Vajon mindezek után létrehozható egy világ, ahol mindenki egyenlő, ahol nincs háború, nincsenek harcok?

A világhírű román-francia író, Matei Vișniec: Bohóc kerestetik című darabjában három öreg bohóc várakozik az utolsó esélyre, egy felvételi alkalmával, a makacsul zárva maradó ajtó előtt. Ők a jól ismert Fellini-film bohócainak a leszármazottai. Egyszerre: „mindenkik” és „senkik”.

Az előadás egy megrendítő spirituális utazás, amely a szabadság, az istenhit, a boldogság témáját járja körül többféle megközelítésben, arra késztetve a nézőket is, hogy szembesüljenek korunk legfontosabb kérdéseivel, civilizációnk létállapotával.

Móricz Zsigmond a Nemzeti Színház megbízásából 1934-ben írta meg a Boszorkány c. drámájának első változatát az Erdély-trilógia egyik epizódjából, majd végső formáját a mű 1938-40 között nyerte el. A dráma Móricz életében nem került színre: 1947-ben mutatta be a Pécsi Nemzeti Színház.