Lackfi János: Hinták
Lackfi János: HINTÁK
négy sors, egy dráma
több
Lackfi János: HINTÁK
négy sors, egy dráma
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2017. október 20. péntek, 19:00
Négy hinta, fel-le, fel-le. Négy női sors, kettő mai, kettő pedig évszázadokkal korábbi.
Hogyan fonódnak össze a sorsok?
Hogyan gyötri és szereti, rángatja földre és röpteti égbe egymást anya és lánya?
Össze vagyunk kötözve egymással mi, emberek, életre-halálra?
És kinek jut élet, kinek halál?
Magunkat áldozzuk fel vagy a másikat?
Mindannyiunk életében előkerülő kérdések, és most élesben robbannak, a színpadon.
Két kortársunk, akik egyáltalán nem szentek. És két szent a múltból, akik egyáltalán nem szenteskednek.
Nagyon is szenvedő, szenvedélyes emberek. Hogy mit keresnek a színpadon? Talán ez is kiderül.
A Vilmos-díjat elnyert Hinták című dráma egy zsámbéki idős asszony történetén alapul, és bizonyíték arra, hogy a „valóság sokszor nem valóságszerű”. Lackfi János darabjának éppen az adja a különlegességét, hogy a súlyos, de mindennapos tragédiákat összesűrítő anya- lánya történetet egybeszövi Avilai Nagy Szent Teréz és Lisieux-i Kis Szent Teréz legendájával. A két szálat a hintamotívum, a földhöz kötöttség és a repülni vágyás szimbóluma köti össze.
A színdarab remek lehetőség két kitűnő színésznőnek - Peremartoni Krisztina, Soltész Bözse - hogy ebben a látszólag banális anya-lány történetben, naivan kis emberként rátaláljanak a születés és halál közt feszülő élet legfontosabb titkára. A belenyugvó megértés, a döntéseink és azok következményei csak látszólag vannak a mi kezünkben.
A Hinták a lét misztikájáról szól, metafizikus dolgokról beszél.
Arról, hogy választhatunk-e a létezés és nem létezés között. Arról, hogy nálunk van-e döntés. Arról, hogy van-e jogunk dönteni.
A Zsámbéki Színház 2017. májusában mutatta be a darabot a Lengyel Intézetben, majd Zsámbékon. Az előadás meghívást kapott a marosvásárhelyi YORICK STÚDIÓ-ba, a kassai Thália Színházba és a beregszászi a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházba is.
Izgalmas arra gondolni, hogy noha Richard Wagner életművének túlnyomó részét operái és zenedrámái alkotják, s ezekben a szerepek alakítói, az énekesek nyújtanak kivételes teljesítményt a világ nagy színpadain, e művek önállóan is megszólaltatható, legnépszerűbb részletei mégis a zenekari számok.
Nagymama, lány, unoka. Mindegyik mást akar, mindegyik másként, mással szeretné élni az életét. Teri például szeretője mellett képzeli el a mindennapjait. Lánya, Emma egy titokzatos kis jövevénnyel. De mit szól mindehhez a vidéki Mama, aki váratlanul beállít a pesti lakásba? A nevetés kódolva van..
1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.
“Színdarabot csinálni valahogy régi álmom volt, mert szép, kreatív dolog. De eddig hiányzott a drámám hozzá. Most megvan. Én bányászom…
A Rumini a mai magyar meseirodalom egyik sztárszerzőjének, Berg Juditnak a legismertebb műve, melyet évről-évre több ezer magyar gyerek olvas…
Próbák ideje alatt a nézőtér nem látogatható. Előadások idején az épületlátogatás szünetel.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!