Program

A 70 éves Szatyor Győző grafikus, festő és faszobrász életmű kiállítása

Szatyor Győző a 20. század hetvenes éveiben indult „nomád nemzedék” következetes alkotó egyénisége.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Leírás

Szellemi programja gazdag indítást kapott a sokszínű baranyai szülőföldtől. Az alkotó számára a természet él, az anyagnak szelleme és életereje van. Munkáit monumentális egyszerűség jellemzi. Alkotói programjának alapelvévé vált a természetes anyag, valamint a hagyományos szerkezet alkalmazása... Harminc éven keresztül végigvitt egy szellemi programot, kitartóan képvisel egy emberi-alkotói magatartást. Megvalósítja Kodály Zoltán mondását: „ A kultúrát nem lehet örökölni, az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra megnem szerzi magának.” (Bánszky Pál – 2007.)

Teljes életpályája és életműve ismeretében mondom: ha Kodolányi János az irodalomba emelte szellemi szülőföldjét, azaz íróként kötődött az Ormánsághoz, ... ha Kiss Géza a kákicsi parókia falai között hajolt papírja fölé, és a hazai néprajztudományt ajándékozta meg gyűjtésével, tájnyelvi szótárával, Ormánság című könyvével, akkor Szatyor Győző a képzőművészet „nyelvén”, a képzőművészet különféle ágában és eszközeivel vallott élete meghatározó élményéről, látomásáról, szülőföldjéről. (Tüskés Tibor – 2007)

Azért fogtam szerszámot a kezembe – mint ahogyan őseim is tették -, hogy az évszázados fákból én is faraghassak. Lelkemet zártam be tárgyaimba, szobraimba. Tanítottam, amit megtanultam, hogy legyen majd később is kitől tanulni a jövő reménységével. Dolgoztam és dolgoztam Isten dicsőségére, magam és társaim épülésére... Elültetett fáim már gyümölcsöt teremnek. A hitem egyre nő lelkem templomában. (Szatyor Győző)

Alkotói életének legfontosabb meghatározói az Ormánság, mint szülőföld, Pécs város kultúrális világa és a „kincses Baranya” természeti tárgyai és szellemi értékei.

A „tiszta forrást” szülőföldjén az Ormánságban találta meg. A Dráva-menti táj, s az ott élő emberek múltja és jelene, a hagymonyáos mesterségbeli tudást örző iparos mesterek által készített fatalpas szerkezetű épületek, használati tárgyak, a festett templomi bútorok, kazetták, s a szokások, hagyományok kincseket jelentettek alkotó munkájához.

Pécs város ezeréves múltja, s a kortárs művészeti kultúrája egyéni műveltségének sokoldalúságához járult hozzá.

Életmű kiállításán többek között a faművességben használatos tárgyak, bútorok és hangszerek láthatók. Grafikai sorozataiban a Kodolányi regényekhez készített rajzok, a finn Kalevala hangulatát tükröző grafikái és az alföldi táj, valamint az ormánsági falvak egykori, már lepusztult emlékeit megidéző alkotásai láthatók. Szobrászati tevékenységét a Kalevalához készített művek, a különböző fákból összeépített, kovácsoltvas és fa kombinációjú szerkezetek és a domborművek jelentik. Nagyméretű köztéri munkái, játszóterek, kapuk, haranglábak, kilátók nagyméretű fotókon kerülnek bemutatásra.

Ajánlatunk

Jegyvásárlás

Alul semmi

„Nem fiatalok. Nem szépek. Nem hibátlanok. De ma este színpadra lépnek, és le sem engedjük őket, míg nem marad – alul semmi!”

Jegyvásárlás

A Riviéra vadorzói

A történet két szélhámosról szól: Lawrence úriember, akiről könnyen elhisszük, hogy nemesi sarj, egy száműzött uralkodó; Freddy Benson azonban kisstílű. Meséjében szegény, beteg nagymamájának gyűjt könyöradományokat. Kettejük barátsága akkor kezdődik, amikor kiderül, hogy mindketten a Riviérán kívánnak turistákat kifosztani, és rájönnek, hogy szövetkezve könnyebb. A Steve Martin és Michael Caine játékával fémjelzett film nem véletlenül ihlette meg a „színházcsinálókat”. A fordulatokban gazdag és rendkívül humoros történet kiváló zenével fűszerezve robbant be a Broadwayre, útját azóta is töretlen nevetésorkán, tapsvihar és díjeső övezi.