7
Székely fonó Pászti/4
daljáték egy felvonásban
Jegyvásárlás
Program
Nincs aktuális előadás
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
KODÁLY ZOLTÁN: Székely fonó
Háziasszony............................... Schöck Atala
Kérő........................................... Haja Zsolt
Szomszédasszony..................... Lehőcz Andrea
Fiatal lány................................... Bede Blanka
Fiatal legény............................... Ódor Botond
Gazdag legény........................... Dékán Jenő
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Somos Csaba
Ha Kodály Zoltán és a daljáték műfaja kerül szóba, mindenki a Háry Jánost említi, a nagyotmondó obsitos története annyira népszerű, hogy sokan meg is feledkeznek a zeneszerző másik zenés színpadi művéről, a Székely fonóról, amelyet most a Nemzeti Énekkar és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar hangversenyén hallgathat meg a közönség kiváló szólisták közreműködésével, a kórus karigazgatója, Somos Csaba vezényletével.
A Háry Jánost 1926-ban mutatták be a Magyar Állami Operaházban, a Székely fonó ősbemutatójának dátuma 1932 – ez tehát Kodály második zenés színpadi műve. A hetven perc időtartamú egyfelvonásos műfaja ugyanúgy daljáték, ahogyan a Háryé is az volt. Különbség azonban a két mű között, hogy míg a Hárynak van egy alaptörténete, a reformkori költő, Garay János Az obsitos című elbeszélő költeménye, addig a Székely fonó cselekményét követve a közönség helyesen érzi, hogy a kerettörténet (a kérő menekülése, majd elfogása, a menyasszony vigasztalása, a gazdag legény leleplezése, végül az ártatlan kérő szabadulása) olyan laza szerkezetű eseménysor, amelynek legfőbb funkciója, hogy kerettel szolgáljon egy válogatott népdalcsokor – 23 népdal – díszletben, jelmezben történő, színpadi játékkal körített elhangzásához. Mert a Székely fonó nem más, mint a magyar népdal színpadi apoteózisa, csak míg a Háryban mindez önironikus-humoros formában, anekdotikusan történik, itt a népélet ábrázolásával egybekötve, a vidám vagy épp komikus epizódok ellenére (Egy nagyorrú bóha) alapvetően komoly hangvételben. A produkció szólistái: Schöck Atala, Haja Zsolt, Lehőcz Andrea, Bede Blanka, Ódor Botond, Dékán Jenő a hazai énekestársadalom élvonalának képviselői, a stílus ismerői és értői.
Ajánlatunk
Az előadás a műfajtól megszokott módon nincs híján humornak, játékosságnak, A mosoly országa a kibékíthetetlen világnézeti ellentétek, kulturális és társadalmi különbségek komoly kérdéseit járja körül, és ez a világ első operettje, mely nem vidám végkifejlettel zárul.
Az Őrült Nők Ketrece egy olyan hely, ahol mindenki az lehet, aki. Vagy épp az, aki lenni akar. De ha muszáj másnak mutatnod magad, mint aki vagy? Hit, remény, szeretet, munka, család, haza, tegnap, ma, holnap, én, te – és ketten együtt.
Ajánló
Sopronban a Tánc Világnapját megalapítása óta minden évben megünnepeljük egy olyan műsorral, ahol a város tánccal foglalkozó csoportjai lépnek fel.
Musicalvígjáték a félreértésekről és a válságon győzedelmeskedő szerelemről, melynek zenéjét a legnépszerűbb magyar előadók dalaiból válogattuk össze. Nyolc ember mulatságos…
Az ezeregy éjszaka az egyik legismertebb és legcsodálatosabb mese az egész világirodalomban. Páratlanul gazdag és színes történet szerelemről, hűségről, örök…
Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!