Program


Rózsa Story • URBAN VERBUNK

Rózsa Story • URBAN VERBUNK

... Bizonytalan kocka a betyár élete, egy varázslatos, ám kiszolgáltatott játékszer a sors kezèben.
S Hogy merre fordul a kocka, azt csak talàlgatni lehet, és rendületlenül bízni e sorsfordító kézben...

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: július 23. szombat, 20:30

 

Minden korban voltak és vannak társadalmon és törvényen kívül élő embercsoportok. E közösségek egyik késői képviselője a betyár. Alakja köré egész Európában gazdag folklórhagyomány, népi hiedelem, népművészeti és irodalmi  alkotás kapcsolódik. Az elmúlt 150 év folyamán a betyárság társadalmi ès történelmi megítélése körül hazánkban egymásnak igen ellentmondó vélemények bontakoztak ki, és arra is fény derült, hogy alakjuk nemzetközi karakterű  volt, nem csak magyar specialitás. 

Gyilkos bűnöző vagy szegények Robbin Hoodja ? 

Betyár vagy pandúr? 

Hiába vet egyiknek hatot, másnak vakot a világ kockája...  “ mégis csak nézőpont kérdése hogy Rablóbetyárnak, útonàlló haramiának vagy szabadságharcos hősnek, szegények pártfogójának látunk- e valakit. A betyárok társadalmi banditizmusa szerény tiltakozás volt csupán, nem forradalmi jellegű. Nem az ellen a tény ellen tiltakoztak, hogy a parasztok szegények, és elnyomottak, csupán mindezek túlzott mértéke ellen próbáltak síkra szállni.

“De akármerre fordult is a betyárélet kockája, hitték, hogy megmutathatják az elnyomóknak: fordítva is állhatnának a dolgok... hogy egy kis kocka is tud nagyot fordulni...” És azon a szegedi éjszakán, valóban nagyot fordult Csongrád vármegye élete, amikor a “Vihar hozta, hát viharos természetű” szegedi betyár, Rózsa Sándor megszületett. 

“Már életében legendás hős, boszorkányok varázserejèvel megáldott, burokban született haramia, aki már tíz éves korában akárkit földhöz vágott...” De csak a legkiválóbbak  képesek rá, hogy mindenüket egy kockára tegyék fel... hogy törvényen és  társadalmon kívüliként is az áhított igazságot szolgálják... Nem véletlen, hogy Rózsa Sàndor felbukkanásával nyert igazi értelmet a magyar betyárbecsület is. A legendás betyárkiràly Valódi igazságosztóként, a szegények pásztoraként szerzett egyre nagyobb hatalmat  nemcsak népe, hanem a betyárok körében is. 

Isten Ostorai  voltak Ők! 

A sors kivàlasztottjai! 

Küldetésük pedig végzetes lett!

Rózsa Sándor hányattatott èletében sokszor “vaktában is szembe fordult a kocka”, de amit elvett a gazdagoktól, azt mindig szétosztotta  a szegények közt. Bűnei tehát nem csak a sajátja volt, hanem egy kizsákmányolt társadalomé, egy egész korszaké is... Ezért sem lebecsülendő Rózsa Sándor ellenállása, ami már nemcsak a földesúri kizsákmányolás, hanem a Habsburg reakció ellen is irányult. Az 1848- as szabadságharcban  a Kossuth Lajos hívószavára toborzott Rózsa Sándor betyárhadserege nemcsak az osztrák elnyomás ellen küzdött, hanem saját szabadságáért, az elkövetett bűnök eltörléséért, egy régóta áhított törvényes, szabad életért...

De a háború mindig kockázatos vállalkozás.... a háború mindig sorsfordító, tele reménytelen és váratlan fordulatokkal. A szabadságharcban hősiesen helyt álló Rózsa Sándorra a megígért királyi amnesztialevél és dicsôség  helyett újabb bebörtönzés, szökés és bujkálás várt. A szegénység és a nyomor termeli ki a rosszaságot... mert van a tisztes szegénység, ami még sarkall, mert nem tűnik legyőzhetetlennek... de a nyomor, az már semmit sem csinál csak árt és pusztít, mint a szennyes árvíz...

Sorsunk teli van furcsa ellentmondással: ölünk, hogy életben maradhassunk, rabolunk, hogy meggazdagodjunk. Pedig az ember természeténél fogva borzad a bűntől. Mert a bűn sosem pusztítható el  egy másik bűnnel, csak legfeljebb lecserélhető...

Egy biztos: 

A múltat semmi sem törölheti el. 

Sem a megbocsátás, sem a vezeklés! 

Hiszen a bűnbánat is épp elég büntetés!

Csak egy valami örök: a remény...

 

Táncolják: Bulyáki Zoltán, Heiger József, Lukács Tamás, Moussa Ahmed,  Tóth Judit 

Zene: Szitha Miklós

Szöveg: Pál Tamás

Jelmez: Papp Janó

Művészeti igazgatók: Tóth Judit, Moussa Ahmed

Rendező- koreográfus: Tóth Judit- Moussa Ahmed

Ajánlatunk


A Kossuth-díjas Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója először rendez operettet, méghozzá a világ leghíresebbjét!

Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története?

2022. március 15-étől a felújított Operaház ismét várja az építészet és a kultúra iránt fogékony látogatóit vezetett túrák keretében. Ismerje meg, miként született újjá az opera- és balettjátszás fellegvára, hogyan nyerték vissza eredeti fényüket az épület csodás terei, és milyen korszerű újítások várják az előadásokra érkező közönséget!

Ajánló


Az utolsó aranyágacska Légy részese az Árpád-ház történetét lezáró szertartásjátéknak!

Mi köze Kőhalmi Zoltánnak a szobanövényekhez? - A humorista új önálló estjéből ez is kiderül. De nem ez az egyetlen…

1986 nyarán egy mesesorozaton és Zorán új albumán kezdett dolgozni Presser Gábor és Sztevanovity Dusán, egy ötlet azonban új irányba…

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!