PuraCorda Quartet | Bosmans, Maconchy, Sosztakovics
Műsor:
Henriëtte Bosmans: Vonósnégyes (1927)
Elizabeth Maconchy: 5. vonósnégyes (1948)
Dmitrij Sosztakovics: 3. vonósnégyes (1946)
Műsor:
Henriëtte Bosmans: Vonósnégyes (1927)
Elizabeth Maconchy: 5. vonósnégyes (1948)
Dmitrij Sosztakovics: 3. vonósnégyes (1946)
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: október 21. hétfő, 19:00
Közreműködik:
Mayumi Sargent – hegedű
Panagiotis Charalampidis – hegedű
Eura Fortuny – brácsa
Antigoni Seferli – cselló
A PuraCorda októberi koncertműsora a fiatal kvartett tudásának és érzelemvilágának legjavát mutatja meg. A két, mára méltatlanul elfeledett női zeneszerző és Sosztakovics darabját a második világháború pusztító élményei kötik össze.
Henriëtte Bosmans Amszterdamból, a PuraCorda otthonából származott. Sikeres zeneszerző és koncertzongorista, aki bejárta egész Európát. Félig zsidó származású és nyíltan biszexuális volt, így elképzelhetetlen szenvedéseket élt át. A német megszállás idején zenéjét betiltották, és ő is legfeljebb titokban léphetett fel. Az egyik dal, amelyet ebben az időszakban írt, a hollandok felszabadulási himnusza lett.
Elizabeth Maconchyt életében a Brit-szigetek egyik legkiválóbb zeneszerzőjének tartották, és egyesületekben is magas pozíciókat töltött be. Politikai aktivistaként sok zsidó zenésznek segített elmenekülni a második világháború borzalmai elől. Munkássága 13 vonósnégyesben jut csúcspontjára. Maconchy úgy vélte, hogy a legjobb zene szenvedélyes érvelésre hasonlít, a vonósnégyes pedig négy kiegyensúlyozott, egyéni hang beszélgetéseként egy ilyen vita tökéletes megtestesítője. Harmadik vonósnégyese a PuraCorda pályáját is alakította: azonnal beleszerettek a darabba, és azóta gőzerővel kutatják és játsszák a méltatlanul feledésbe merült zeneszerzőket, különös tekintettel a nőkre.
Az embertelen megpróbáltatások ellenére Bosmans és Maconchy darabjában egyaránt van egy jó adag fény, boldogság és élni akarás. Vitathatatlan zeneszerzői kiválóságuk sem mentette meg őket azonban attól, hogy haláluk után még a legtájékozottabb zenészek közül is csak kevesek számára csengjen ismerősen a nevük.
Annál kevésbé kell bemutatni a szintén hányattatott sorsú orosz zeneszerzőt, Dmitrij Sosztakovicsot. 15 vonósnégyest írt, amelyből az ötödik volt a személyes kedvence (ebben a PuraCorda is osztozik), és a kritikusok is a legjobbak között tartják számon. A kvartett közvetlenül a háború után született, tételei szívből szólnak a Szovjetunióban megélt nehézségekről. Ez a darab túllép népeken, országhatárokon és indítékokon, túllép téren és időn, hogy gyönyörű és szívszorító utórezgéssel záruljon, amelyet világszerte mindenki átérezhet.
A MERITA nevű hároméves projekttel, 12 ország együttműködésében új, izgalmas fejezet kezdődött az európai kamarazene világában. A program során 38 vonósnégyes mutatkozik be különleges koncerthelyszíneken a résztvevő országokban. A MERITA célja, hogy felkeltse és fenntartsa az érdeklődést a klasszikus zene iránt Európa-szerte, fellépési lehetőséget teremtve fiatal művészek számára, és művészi kreativitásra ösztönözve őket a technológia vívmányainak kiaknázásával.
A Le Dimore del Quartetto által, az Európai Unió támogatásával létrehozott projektben a vonósnégyesek által képviselt új hangok és stílusok gazdagítják és felfrissítik az európai zenei palettát, így hozzájárulva a kultúra és művészet állandó megújulásához. A programban 17 kulturális szervezet vesz részt Európából, Magyarországot a Cadenza Művészeti Ügynökség képviseli.
Erre a koncertre nem kell kiöltözni, nem tart órákig, cserébe barátságos és közvetlen a hangulat, amit még oldottabbá tesznek Fischer Iván szellemes kommentárjai az elhangzó művekről.
1958, nyara – Éktelen drága gyémántot hoznak a Minneapolis City Bankba. Egy notórius fegyenc megszökteti magát, hogy lecsapjon a kőre, közben beszáll mellé a kretén haverja, a szélhámos csaja, meg egy… karbantartó. Elcserélt személyazonosságok, titkolt tervek, szerelmi háromszögek, és egy város, ahol lassan a díszpolgár is gengszter. Ludwig herceg gyémántja pedig csak arra vár, hogy valaki, végre, lopja már el.
A hatvanas évek elején ki - majd visszadiszidál egy tipikusan angyalföldi család: Fenyőék. A fiatal Mikibe (darabunkban Ricky) eddigre mélyen beleívódott mindaz, ami egy tizenévesnek Amerikát jelentheti: a rágó, a Marlboro, a hawaii ing, a Ballantines és mindenek előtt a rock and roll.
A Kultúrbrigád előadása.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!