A ’70-es évek elején egy napilap bűnügyi tudósítója nagy cikkben leplezte le a társulatot, mint ideológiai fellázítót, a rendszer ádáz ellenségét. Az igazi botrány akkor tört ki körülöttük, amikor meghívás és előzetes engedély nélkül felléptek egy kollégiumban, s addigi előadásaik töredékeiből olyan eseménysort improvizáltak..
Ön egy múltbeli eseményre keresett rá. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Last event date: Tuesday, March 22 2022 7:00PM
Enyedi Éva-Rajkai Zoltán: Hajnal hasad
Fekete István Hajnalodik c. színdarabja felhasználásával
Ferenc: Neked még van kedved zongorázni? Amikor az ember legjobban meghalni szeretne… mert megalázások érik, mert belénk rúgnak, a székelyeket asszonyostól, gyerekestől hajszolják, mint az állatokat… Te meg zongorázol… Hát nincs benned egy csepp magyar érzés?
Anna: Magyar érzés? Magyar érzés? És amikor te a Réztyúkban mulatsz, a cigánnyal… éjféltől hajnalig az Akácosút meg a Krasznahorka büszke vára meg a Bözsi ne sírjon!!! És közben folyik a pezsgő és folyik ki a pénz a kezedből! Csak mulatsz folyton…
Ferenc: De sírva… Érted?… Sírva…
„…a Révai Nagy Lexikonában létező és kisfiúként paradicsominak képzelt Magyar Királyság roppant igazságtalan földarabolása, Horthy, aki nagyanyám szerint fess ember volt, a második világháború, Drezda bombázása például, meg a kínzó kérdés: kik azok a zsidók, mi történt velük, és miért? Miért engedte el őket ugyanez a snájdig Horthy? S mi van ezekkel a magyar nyelvű városokkal a határainkon túl? Sebek a seb helyett, mások sebzettsége a magamé helyett. Az egyetemes szenvedés képeivel takartam ki saját szenvedésemet. […] A Révai-lexikon pedig ugyanolyan csonka volt, mint a hazám […]. Hiánytalanul megvolt viszont nagyanyámnak az Új Idők Lexikona Singer és Wolfner kiadásában, s abban ott állt néhány jól ismert város- és sohasem hallott falunév után:”Trianon óta Csehszlovákiáé, Kassa például; Kolozsvár pedig Romániáé. Zenta Jugoszláviáé. Fraknó vára Ausztriáé (pedig ők aztán igazán nem voltak rászorulva sem Fraknó várára, sem a burgenlandi szőlőkre, gondoltam). Miért?
„Mert elvesztettük a háborút”, magyarázta Tómama.
„Melyiket?”
„Mindet.”
Ezen a nyomon végre el lehetett indulni.
Saját kiskamaszkori szorongásaim mellé, sőt helyébe pillanatok alatt második világháborús szorongásokat szereztem.”
(Térey János: Boldogh-ház, Kétmalom utca; Egy cívis vallomásai)
Az együttes karizmatikus vezetőjére nemcsak az európai kortárs irodalom és színház hozzánk eljutott alkotásai és eszméi hatottak, valamint a megélt ’68 a maga teljes összetettségében, hanem ’48, Trianon, ’56 és a magyar történelem minden sorsfordító eseménye.
A ’70-es évek elején egy napilap bűnügyi tudósítója nagy cikkben leplezte le a társulatot, mint ideológiai fellázítót, a rendszer ádáz ellenségét. Az igazi botrány akkor tört ki körülöttük, amikor meghívás és előzetes engedély nélkül felléptek egy kollégiumban, s addigi előadásaik töredékeiből olyan eseménysort improvizáltak, amelyben – az informátorok számára össze nem illő – aktusok kerültek egymás mellé. Következményképpen az addig többé-kevésbé diszkrét politikai és hatósági megfigyelés szisztematikus és nyílt vegzatúrává változott. Elkezdődött, vagy inkább felgyorsult az együttes felszámolása. A tagokat országszerte elszívták a kőszínházak, mindannyian hivatásos színészek lettek.
Szereposztás:
Erdélyi Tamás színművész: Pop Sabin, orvos, Tiszt 1, Igazgató hangja................................................ Szalma Tamás
Somogyi Nóra színművésznő: Anna, csendes magyar lány, Menekülő 5., Titkárnő............................... Tóth Eleonóra
Felvidéki Ibolya színművésznő: Silvia, tüzes román lány, Margitka, Menekülő 2.................................... Csonka Ibolya
Bácskai György színművész: Pop Octav, Sabin apja, Peterdiné, Menekülő 3., Katica, Író hangja......... Hunyadkürti György
Kárpáti Egyed színművész: Ferenc, Anna bátyja, Menekülő 4., Román katonatiszt 1, Asszisztens....... Serf Egyed
Őri Béla színművész: Kürtösné, Ioan, Menekülő 1.,Albu, Tiszt 2, Román katonatiszt 2, Beteg............. Kósa Béla
Néptáncosok:. Sipos Gabriella, Peti Sára, Jakab Márk, Balogh-Marton Péter
Súgó: Kirsch Veronika
Világosító: Dénes Attila
Hangosító: Makkay Dániel
Koreográfus: Turi Endre
Zenészek: Boldizsár Imre, Csikvár Gábor, Deáky Márton, György-Horváth László
Zenei felvétel: Sebesi Tamás
Jelmeztervező: Ledenják Andrea
Szcenika: Szalai József
Világítás: Memlaur Imre
Kellék: Kiss István, Darányi Szabolcs, Borsi Krisztián
Segédrendező: Maku Márta
Ügyelő: Kopácsi Adrián
Dramaturg: Enyedi Éva
Irodalmi munkatárs: Vági Eszter
Rendező: Rajkai Zoltán
Az alkotók külön köszönetüket fejezik ki szakmai segítségükért az alábbiaknak: Ifj. Fekete István, Sebestyén Aba, Tollas Gábor, Kilyén Zoltán, Mucsi Kristóf, Stefánszky István, Benedek Dániel, Ablonczy Balázs, Campeanu Adina, Csiszár Mirella, Horváth Tibor, Paul Ionescu, Kiss Tamás, Murányi Gábor, Sipos Zoltán, Tavaszi Hajnal, Constantin Vieru, Zámborszki Ákos
Wayne Eagling – Tamás Solymosi / Pyotr Ilyich Tchaikovsky THE NUTCRACKER Fairy-tale ballet in two acts
A szenegáli Youssou N'Dour nemcsak hazája, de általában az afrikai zene egyik legnagyobb hatású alakja, aki nagy befolyást gyakorolt arra, hogy a nyugati világban ismertté váljanak olyan afrikai stílusok, mint a mbalax és a wolof music. Mi több, előbbit, ezt a szenegáli tánczenét ő maga fejlesztette tökélyre, és rajta keresztül jutott el Peter Gabrielig és Paul Simonig, onnan meg a popzene főáramába.
A Fővárosi Nagycirkusz nyári műsorában egy kalandos időutazásra hívunk! Hunyjuk be szemünket és repüljünk vissza az időben száz évet! Az 1920-as évekbe érkezünk, egy fantasztikus évtizedbe! Ki ne akart volna akkor élni!? Ki ne akart volna egy stílusos puhakalapban kiszállni egy nyitott sportkocsiból és táncba szaladni, amikor megszólalt a swing, a jazz vagy a charleston? Az 1920-as évek a felszabadult öröm, a tánc, az életigenlés, a felejthetetlen bolondozások, a szabadjára engedett fantázia és határokat nem ismerő kreativitás évtizede volt. Egy olyan időszak, amikor az érzések szenvedélyesebbek, az élmények erősebbek, a gondolatok temperamentumosabbak voltak, mint bármikor máskor! Az 1920-as években a sport és a művészetek területén máig emlékezetes eredmények születtek, akár az gombamód szaporodó sportklubokban és az egyre profibban megszervezett nyári olimpiákon, akár a filmművészetben, a festészetben, az irodalomban és a zenében! E legendás korszakot idézzük meg SPLASH! című műsorunkban! A SPLASH! nemcsak egy cirkuszi show lesz, hanem egy felejthetetlen élmény is, tele örömmel, csodával, nevetéssel és az 1920-as évek felejthetetlen hangulataival!
12 feledhetetlen este két nyáron át, 48 ezer önfeledten kacagó néző – és még koránt sincs vége! Minden idők egyik…
27. Zsidó Kulturális Fesztivál
Hot Jazz Band 40. – Gödöllő 2025. július 17. 20.30. Díszudvar, esőhelyszín Lovarda
item(s) in basket
total:
Time limit has expired. Please, put item(s) in to basket again.
