Műsor:
Poulenc: Sinfonietta
Orbán György: Missa Decima
Előadók:
Heiter Melinda – mezzoszoprán
Budapesti Akadémiai Kórustársaság (karigazgató: Balassa Ildikó)
Vezényel: Werner Gábor
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2023. március 10. péntek, 19:00
Koncertünk első felében Poulenc francia zeneszerző egyetlen szimfonikus alkotását, a Sinfoniettát játssza el a Budafoki Dohnányi Zenekar. Poulenc a 20. század második felének egyik kedvelt francia zeneszerzője és zongoristája, szinte minden nagyobb műfajban alkotott: írt műdalokat, kamarazenét, oratóriumot, operát, balettet, és zenekari műveket. A Sinfoniettát 1947-ben komponálta, bemutatójára egy évvel később Londonban került sor. A kicsinyítőképzős cím – „szimfóniácska” – arra utal, hogy a szerző sokkal inkább a különböző zenei karaktereket és a hangszerelést tartotta szem előtt a szimfonikus formai szerkezettel szemben. A könnyed, táncritmusokkal teli dallamoktól kezdve a lírai hangvételen át a lobbanékony, dinamikus részekig sokféle zenei karakterrel találkozunk, talán ez teszi könnyen befogadhatóvá a művet.
A koncert második felében Orbán György Missa Decima – Tizedik Mise – című műve hangzik el. Az idén 75 éves zeneszerző így vall művéről:
„A mise írás részemről egy kihívás volt, tekintettel arra, hogy református vagyok. Ugyanakkor hiszek a zeneszerző hivatás okos, célszerű rendeltetésében. Egy mindenkori magyar zeneszerző feladatának tekinti ezt a nagymúltú koncerttermi műfajt, kipróbálja, és hozzá teszi a maga ötleteit. A 10. mise a 90-es évek közepén keletkezett, és igényeiben, formálásában, nagyobb dimenzióiban majdnem hogy egy Missa Solemnis méreteit öltötte magára. Egyes miséimet amatőr iskolai kórusok is be tudják mutatni, ezt nem. Kétségtelen ünnepi hangulatban keletkezett. A hagyományosan 6 tétel (Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus, Benedictus, Agnus Dei), nem bomlanak további tételekre. A hangzásvilága hagyományos (nagyzenekarra, kórusra csak a fizikai törvények és a biológiai adottságok betartásával lehet írni). Így egy világos, hagyományos tonális zene keletkezett ezúttal is. Ugyanakkor ebben az időben a sok évszázados technika már engem is foglalkoztatott, hogy a zenéimbe beemeljem a közösség zenei hagyományát (korál, népének, népdal). Ez az 1400-as évek óta Európa zeneszerzőit élénken foglalkoztatja. Fontos megállapítani, hogy a 10. misében előforduló és felismerhető intonációk (népdalok, regősének-szerű foszlányok) a szerző magánügyei, kifejezetten csak a saját liturgikus szövegértelmezésének produktumai. Ugyanaz a dallam képviseli a Homo factus, és a Resurrexit sorait.”
Az estén Werner Gábor vezényli a Budafoki Dohnányi Zenekart.
A darab hat különböző hátterű nőről szól, akik látszólag semmiben sem hasonlítanak egymásra, mégis ugyanarra az önbizalom-növelő rúdtánckurzusra jelentkeznek – ám hamar kiderül, hogy nem csupán a szexi mozgás miatt jöttek.
Szabó Magda szellemes, szenvedélyes, önazonos. A „Régimódi” önéletrajzi ihletésű, felemelő történet a századforduló Magyarországáról. A magyar irodalom egyik legizgalmasabb családregénye, a huszonegyedik században is érvényes drámaként.
Heinrich von Kleist első drámája szenvedélyes erővel tárja fel a családi viszály, a bizalmatlanság és a végzetes félreértések sötét világát.
A féktelen tivornyák világába érkezik meg Esztergom érseke, Bakócz Tamás, hogy a haldokló II. Gyula pápa utódja lehessen. Minden követ…
Manga – Hokuszai – Manga Kortárs japán mangák szemszögéből a Hokuszai Manga 2026. ápr. 24. - 2026. aug. 16 A…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
