Program


Befejezetlen szimfónia
3

Befejezetlen szimfónia

Kalauzunk az ismert és ismeretlen értékek világában a fiatal magyar zongoraművészek egyik legjobbja és a hazai karmesterek középgenerációjának népszerű, sokoldalú képviselője.

Nincs aktuális előadás

Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!

Utolsó előadás dátuma: 2024. március 21. csütörtök, 19:30

BEFEJEZETLEN SZIMFÓNIA

Műsor:
TAKÁCS JENŐ: Antiqua Hungarica, op. 47
DOHNÁNYI ERNŐ: Változatok egy gyermekdalra, op. 25
***
FRANZ SCHUBERT: VIII. (h-moll, „Befejezetlen”) szimfónia, D. 759

Fejérvári Zoltán zongora
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Kesselyák Gergely

Ezen a hangversenyen a szünet előtt és a szünet után felhangzó művek között éles választóvonal húzódik. Először két magyar darabot hallunk: Takács Jenő és Dohnányi Ernő kompozíciója, bár sok évtizede keletkezett, máig arra vár, hogy a zenésztársadalom és a közönség felfedezze. Schubert Befejezetlen szimfóniája azonban a zeneirodalom legnépszerűbb alkotásai közé tartozik. Kalauzunk az ismert és ismeretlen értékek világában a fiatal magyar zongoraművészek egyik legjobbja és a hazai karmesterek középgenerációjának népszerű, sokoldalú képviselője.

A 103 évet élt Takács Jenő (1902–2005) a Sopron megyei Cinfalván született és a burgenlandi Siegendorfban halt meg, hosszú és valószínűtlenül változatos pályája során azonban megfordult Budapesten, Berlinben, Kairóban, bejárta Japánt, Kínát, és tizennyolc esztendőt töltött Amerikában. Az Antiqua Hungarica életművének egyik reprezentatív darabja. Dohnányi Ernő (1877–1960) Berlinben, 1914-ben fejezte be Variációk egy gyermekdalra című sziporkázóan szellemes és elegáns kompozícióját, amely a magyar közönség által Hull a pelyhes fehér hó… kezdetű szöveggel ismert, több száz éves (már Mozart által is feldolgozott) dallamra épül. Schubert VIII. (h-moll, „Befejezetlen”) szimfóniája 1822-ben keletkezett, s annak ellenére, hogy a műből csak két tétel készült el, a romantikát előlegező kompozíció a zenetörténet egyik legnépszerűbb darabjává vált. A briliáns technikájú, mindig elmélyülten muzsikáló Fejérvári Zoltán (1986) korosztályának egyik legkiválóbb magyar zongoraművésze, Kesselyák Gergely (1971) minden műfajban és stíluskorszakban otthonos karmester, akinek produkcióit magabiztos szakmai felkészültség és közvetlen, természetes kifejezésmód jellemzi.

Ajánlatunk


Csányi Miklós kulturális menedzser új tájházat nyit meg Szabadszálláson, mely alkalomból sorsdöntő kérdésre kell választ adnia. Döntésének következtében kalandos utazásra indul lelkiismeretének útvesztőjében. Az útvesztő végén újabb választás elé kényszerül – hogy jól választ-e, avagy sem, döntsék el Önök!

1905. Elárverezik a párizsi Operaház teljes hajdani berendezéseit. Többek között egy csillárt, amely a kikiáltó szerint egy máig sem tisztázott baleset okozója volt. A baleset tetteseként az Operaház titokzatos Fantomját emlegették.

Az angol kormánypárt egyik képviselője az ellenzék egyik bombázójával csalja a feleségét, és valószínűleg nem is lenne ebből probléma, ha a hotelszoba ablakában nem találnának meg a randevú éjszakáján egy oda nem illő, férfi hullát… A képviselő a mindig ideges, de nagyon hatékony személyi asszisztensével próbálja megoldatni a helyzetet, de egy hulla mégiscsak egy hulla: a dolog elsimítása legalábbis időveszteséggel és további bonyodalmakkal jár – feltűnik a szerető férje, a képviselő felesége – és a hotel igazgatója sem segít túl sokat, ráadásul egy adott ponton még a hulla is táncra perdül...

Ajánló


„Hegedűs a háztetőn… valahol mind azok vagyunk. Megpróbálunk egy letisztult dallamot kicsalni, miközben egyensúlyozunk, hogy ne szegjük nyakunkat. Nem könnyű!”

Dr. Almási Kitti szakpszichológus dedikálással egybekötött előadása.

Figyelem! A vásárlási időkorlát hamarosan lejár!
becsült lejárati idő:
00:00

tétel a kosárban

összesen:


Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!