Műsor: F. Tüzün: Çayda Çıra / Liszt: Esz-dúr zongoraverseny No.1. / Kodály: Galántai táncok / U.C.Erkin: Köçekçe
Közreműködik: Gökhan Aybulus – zongora / Elnöki Szimfonikus Zenekar
Vezényel: Erdélyi Dániel
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: október 28. hétfő, 19:00
Ferit Tüzün (1929-1977) a török zeneszerzők második generációjának egyik legjelentősebb képviselője. Az Ankarai Konzervatórium elvégzése után állami ösztöndíjjal Münchenben folytatta tanulmányait, ahol művei többek között Carl Orff figyelmét is felkeltették. Tüzün 1959-ben visszatért Törökországba, ahol haláláig az Állami Opera és Balett karmestereként, főigazgatójaként dolgozott. A hangversenyt nyitó Çayda Çıra című nyitánya egy anatóliai eredetű tánc, mely hatásosan elegyíti a török népzenei elemeket az európai zenekultúra forma- és hangzásvilágával.
Liszt Ferenc hatalmas életművében a zongorára és zenekarra írt darabok különösen fontos szerepet játszanak, miután a zeneszerző korának talán legnagyobb pianistája is volt. Összesen öt ilyen jellegű darabot alkotott, melyek közül kettő, az Esz-dúr, illetve az A-dúr hangnemű tekinthető valójában versenyműnek. Az Esz-dúr koncert első változata 1849-es keltezésű, melyet aztán Liszt – szokásához híven – többször átdolgozott. Fogalmazásmódja rendkívül koncentrált, három, gyakorlatilag egybekomponált tétele mégis jól felismerhető. Kezdetét erőteljesen induló karakter jellemzi, mely aztán később a viharos fináléban is visszaköszön. A darab középrészében előbb a mélyvonósok kapnak lehetőséget, majd a szólóhangszer veszi át a vezető szerepet. A harmadik szakasz scherzo-jellegű funkciót tölt be, melynek során a zongorajáték szinte valamennyi virtuóz mesterfogását élvezhetjük, majd a már említett hatásos finálé zárja le a romantika korának egyik legnépszerűbb versenyművét.
A számos műfajban alkotó Ulvi Cemal Erkin (1906-1972) a 20. század elején létrejött, később "török ötöknek" nevezett zeneszerzőcsoport tagja, akiknek célkitűzése volt kijelölni a török kortárs zene fejlődésének irányát. Az 1943-ban komponált, Ankarában bemutatott Köçekçe műfaja szerint egy szimfonikus táncrapszódia, melyet gyakran balettzeneként is megszólaltatnak. A művet szerzője Vedat Nedim Tör író, újságíró számára dedikálta, akinek a művészetek iránti érdeklődése nagyban hozzájárult a Köçekçe megszületéséhez.
– baljos –
Egy kortárs előadás a mai ötvenesekről. Rólunk. FÉM. Egy hely, ahol a színházat nem csak nézni, hanem megélni is lehet. Nálunk a tapssal nincs vége a találkozásnak, hiszen a ruhatárban a rendezővel találkozhatnak, a kávézópult mögött az igazgató készíti el a kávét, a színészek pedig – szerepükből kilépve – a kávézónkban leülnek egy italra, hogy találkozhassanak Önökkel. Ez a Fém Színház.
1958, nyara – Éktelen drága gyémántot hoznak a Minneapolis City Bankba. Egy notórius fegyenc megszökteti magát, hogy lecsapjon a kőre, közben beszáll mellé a kretén haverja, a szélhámos csaja, meg egy… karbantartó. Elcserélt személyazonosságok, titkolt tervek, szerelmi háromszögek, és egy város, ahol lassan a díszpolgár is gengszter. Ludwig herceg gyémántja pedig csak arra vár, hogy valaki, végre, lopja már el.
Próbák ideje alatt a nézőtér nem látogatható. Előadások idején az épületlátogatás szünetel.
A Néprajzi Múzeum Székelyek – Örökség-mintázatok című időszaki kiállítása 2024. október 15. – 2025. augusztus 31. között Magyarországon eddig be…
Az előadás középpontjában két fiú története áll, egyikük szegénységben él, míg a másik a trón várományosa. Amikor sorsuk egy véletlen…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
