Kocsis Zoltán szellemisége keretbe foglalja a Nemzeti Filharmonikusok évadját. Novemberben halálának évfordulójáról emlékezünk meg koncerttel, május végén, születésnapján pedig a Zeneakadémiával közösen, hagyományteremtő szándékkal rendezzük meg a magyar klasszikus zene napját, régi értékeket ápolva és újak születését ösztönözve.
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2024. május 30. csütörtök, 19:30
A MAGYAR KLASSZIKUS ZENE NAPJA
Műsor:
HUSZÁR LAJOS: Szólt hozzám a Csend
***
BARTÓK BÉLA: I. hegedűverseny, Sz. 36, BB 48a
DOHNÁNYI ERNŐ: Ruralia Hungarica, op. 32b
Baráti Kristóf - hegedű
Miksch Adrienn - szoprán
Meláth Andrea - mezzoszoprán
Fülep Máté - bariton
Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Takács-Nagy Gábor
Kocsis Zoltán szellemisége keretbe foglalja a Nemzeti Filharmonikusok évadját. Novemberben halálának évfordulójáról emlékezünk meg koncerttel, május végén, születésnapján pedig – ezen a napon minden évben jótékonysági hangversenyen lépett fel a Nemzeti Filharmonikusok élén – a Zeneakadémiával közösen, hagyományteremtő szándékkal rendezzük meg a magyar klasszikus zene napját, régi értékeket ápolva és újak születését ösztönözve.
Huszár Lajos 1948-ban született Hódmezővásárhelyen, élete nagy részét Szegeden töltötte. Zeneszerzői munkássága a hagyományt ötvözi a modernség eszköztárával. 1994 és 1998 között A csend címmel operát írt Balázs Béla meséje nyomán. Szólt hozzám a Csend című most felhangzó alkotása az opera egy részletének átdolgozása. Bartók Béla 1907-1908 körül keletkezett I. hegedűversenyét az ifjú zeneszerző Geyer Stefi iránt érzett viszonzatlan szerelme inspirálta. A kéttételes művet csak a hegedűművésznő és a zeneszerző halála után, 1958-ban mutatták be. Dohnányi Ernő magyar népdalokat feldolgozó sorozata, a Ruralia Hungarica a komponista életében egyik legnépszerűbb darabjának számított, ma azonban csak elvétve hallható. Az 1924-ben bemutatott opus eredeti zongoraváltozatának hét tétele közül Dohnányi ötöt hangszerelt meg zenekarra. Baráti Kristóf korunk egyik legjelentősebb magyar hegedűművésze, akinek művészetét világszerte lelkesen ünneplik. A koncert vokális szólistái, Miksch Adrienn, Meláth Andrea és Fülep Máté a hazai énekestársadalom kiemelkedő képviselői. Takács-Nagy Gábor a Takács Vonósnégyes alapító primáriusaként vált világhírűvé, később azonban karmesterként szerzett megbecsülést nemcsak Magyarországon, hanem Európa legjelentősebb zenei központjaiban is.
Verdi huszonhét évesen elhatározta: soha többé nem ír operát. Szakmai és magánéleti mélyponton volt: A pünkösdi királyság megbukott, majd eltemette két kisgyermekét és végül feleségét is. Ebben az időszakban ügynöke rábeszélésére volt hajlandó csak elolvasni a Nabuccót. 1842 tavaszán már egész Milánó a „Va, pensiero...”-t dúdolta. Az opera középpontjában egy történelmi korszakváltás áll: megváltoznak az értékrendek.
A világ egyik leghíresebb Grimm-meséjéből készült táncjáték a budapesti ősbemutató óta nemcsak itthon, hanem külföldön is hatalmas népszerűségre tett szert, az elmúlt 20 évben három kontinenst meghódítva bejárta a világot.
Miért álmodunk? Mire valók az álmok? Miért vannak a rossz álmok? Ebben a fordulatos, magával
A Pesti Vigadó Nonprofit Kft. 2015-ben szervezte meg az első Nyitott ház rendezvényt az épület megnyitásának 150. évfordulója alkalmából. Az…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
