művész


Carl Orff
4

Carl Orff

Carl Orff (1895. július 10. – 1982. március 29.) német zeneszerző, zenetanár.

Élete:

Carl Orff a XX. századi – és benne az akkori német muzsika – egyik leghíresebb és legérdekesebb alakja. Műveit világszerte a legnagyobb sikerrel játsszák. Ezt a hírnevet nemcsak operák és más vokális…

 Tovább

Aktuális programok


Carmina Burana

táncjáték egy felvonásban Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik…

Carl Orff (1895. július 10. – 1982. március 29.) német zeneszerző, zenetanár.

Élete:

Carl Orff a XX. századi – és benne az akkori német muzsika – egyik leghíresebb és legérdekesebb alakja. Műveit világszerte a legnagyobb sikerrel játsszák. Ezt a hírnevet nemcsak operák és más vokális alkotások révén szerezte, hanem pedagógiai munkásságával is.

Münchenben született, tanulmányait a századforduló egyik neves német zeneszerzőjénél, Heinrich Kaminskinál végezte, és zenei pályája mindjárt az oktatás frontján indult el. Egy balettiskolának volt zenetanára. Ez a pályakezdés, a zenetanítás alapelemeivel, valamint a tánccal való foglalkozás úgyszólván egész munkásságára rányomta bélyegét. Pedagógiai műve, a világszerte alkalmazott „Orff-Schulwerk” elsősorban a ritmikus képzésre fektet súlyt – nemegyszer a tánccal, illetve mozgásművészettel összekapcsolva –, de egyaránt gondja van az énekes és hangszeres képzésre is. Salzburgban iskolát is alapított: Orff-schule. Orff szerint a zene és a tánc egységet alkot: Münchenben létrehozta a Zene- és Mozgásművészeti Intézetet.

Orff zeneszerzői életműve szinte teljes kizárólagossággal színpadi alkotásokból áll. Orff témáinak nagy részét a mitológiákból, a mesékből, és a középkori mondákból vette. Első nagy színpadi sikerét 1937-ben, Frankfurtban aratta, az akkor színpadi változatban előadott Carmina Buranával. Ezt követték további művei, ezúttal már kifejezett operák: A hold, Az okos lány, a Bernauerin, majd a Carmina Burana párdarabjai: a Catulli Carmina és a Trionfo d'Afrodite. Az utóbbi évtizedekben Orff egyre inkább a görög–római kor alkotásai felé fordult: megzenésítette az Antigoné-témát, az Oidipuszt.

Orff zenéjének fogadtatására elég gyakran jellemző az a sajnálatos tény, hogy félreértik. Ez a zene ugyanis annyira komplex, annyira – túlmenően a wagneri értelmezésen – „összművészeti alkotás”, hogy nem lehet kizárólagosan zenei szempontok szerint értékelni. A zeneszerzőnek magának nem is volt soha célkitűzése – talán az egy Carmina Burana kivételével –, hogy csak zenét szerezzen. Mintegy színpadi rendezőként ő maga „komponálja meg” a muzsika mellett a vizuális elemeket: az akciót, esetleg a díszleteket, és gyakran a szöveget is ő írja. Ezekben a művekben tehát a zene csak egyike a művet alkotó elemeknek, méghozzá nem is mindig a legfontosabb elem. Valószínűleg ez a célkitűzés hozta magával, hogy Orff a szándékos archaizálás, sőt, nemegyszer a tudatos primitívség és trivialitás módszerét választotta. Minthogy színpadának lényege a mozgás, muzsikájának éltető eleme a ritmus. Orff-zene hallatán az az érzésünk, hogy a dallam és a harmónia, a forma és a hangszerelés a ritmusból születik. A ritmuson kívül csak a melódiára fektet súlyt, ezek – a korai művekben – szélesen íveltek, néha a gregorián hangvételét alkalmazzák, néha pattogóan táncos lejtésűek. A harmóniavilág a lehető legegyszerűbb. A hangszerelés a modern nagyzenekar szinte minden eszközét felhasználja, nem utolsósorban – a ritmikus fogantatás következménye ez is – az igen nagy méretű ütőhangszer-csoportot. Az utolsó évtizedekben Orff stílusa még szikárabbá vált, már szinte a mondókák és a legegyszerűbb gregorián formulák tömörségéig jutott el.
A sírhely

Carl Orff München díszpolgára. A sírja is itt van a Schmerzhaften kápolnában.

A felső-bajorországi Dießen am Ammerseebe 1955-ben költözött és később itt hozták létre a Carl Orff Múzeumot.

Művei:

* Rövid művek
o A Hold (1939)
o Az okos Lány (1943)
o Egy nyári álom (1952)
* Bajor világszínház
o Die Bernauerin (1947)
o Astutuli, egy bajor komédia (1953)
* De temporum fine comoedia, Vigilia (1973)
* Trionfi
o Carmina Burana (1937)
o Catulli Carmina (1943)
o Trionfo di Afrodite (1953)
* Antik művek
o Antigone (1949)
o Oedipus der Tyrann (1959)
o Prometheus (1968)

CARMINA BURANA - a Bolero Balett műsora

CARMINA BURANA - a Bolero Balett műsora

Újpesti Kulturális Központ Nonprofit Kft.
Zene
Carmina Burana - táncjáték

Carmina Burana - táncjáték

Gyulai Várszínház
Zene
Carmina Burana KARÁCSONYI BÉRLET 1

Carmina Burana KARÁCSONYI BÉRLET 1

Nemzeti Táncszínház
Színész
Catulli Carmina

Catulli Carmina

Szegedi Nemzeti Színház
Zene
Táncfarsang, Carmina Burana - Szegedi Kortárs Balett

Táncfarsang, Carmina Burana - Szegedi Kortárs Balett

Móricz Zsigmond Színház
Zene