Színház, Dráma

Bözödújfalu egy kis meseszerű hely, ahol békében megfér egymás mellett minden vallás és felekezet: katolikus, református, unitárius, görögkatolikus, zsidó és szombatos. Egészen addig, amíg Észak-Erdély 1940-ben vissza nem tér az anyaország kebelére, és kormányunk figyelme oda nem szegeződik Bözödújfalura. Egyik nap még egyformák vagyunk, másnap már ahányan, annyi félék. És persze nem mindenkinek jár egyenlő bánásmód.

A fogantatástól a születésig negyvenkét hét telik el. Ebben az időszakban játszódik darabunk. Hősünk azonban nem egy születendő gyermek vagy édesanyja, hanem egy szülész-nőgyógyász: Dr. Virágvári Imola.

Torokszorító dráma az emberi kegyetlenségről és a történetmesélés erejéről.

A többszörösen Oscar-díjas filmdráma alaptörténetének monumentális színpadi feldolgozása Fila Balázs és Mucsi Zoltán főszereplésével.

Színházi mese felnőtteknek, avagy válás után is van élet és még azon is túl.

Mi történik, amikor egy megtört pszichiáter és egy világot megérteni akaró kamasz egymás tükrévé válik? Mi marad az emberből, ha eltávolítják belőle a szenvedélyt?
Az Equus lebilincselő drámája ezekre a kérdésekre keresi a választ.

színdarab egy részben

A magányos és mogorva öreg, illetve a fiatal lány története összeér: mindketten ragaszkodnak a világukhoz, nincs bennük vágy a szabadságra, mert nem ismerik annak lehetőségét. Illetve mégiscsak lehet kiút – ez is benne van Székely Csaba izgalmasan groteszk drámájában.

“Mert van a Stradivari és egy átlagos hegedű,
A Stradivari Stradivari, a másik meg középszerű!
És én hazudhatnék neked tovább, de nem teszem!
Te nem középszerű vagy, hanem tehetségtelen.

Vajon mi az erősebb – a szeretet gyöngédsége vagy a vér szerinti kötelék joga? Lehet-e igazságot tenni a kétféle anyai szív között? Brecht népszerű darabja e fájdalmas erkölcsi kérdésekre keresi választ.

A dráma a kommunikációképtelenségről beszél. Tudunk kérdezni egymástól? Egyáltalán akarunk? Van rá igényünk? Mitől tartunk? Vagy egyenesen félünk? Aztán meg már késő.

A csoportunk harmadik éve dolgozik a kollektív alkotás módszerével. Shakespeare drámaszövegét formálva, újra és újra utolér minket a felismerés, hogy a boldogságkeresés dramaturgiája nélkülöz minden komfortot. Az adottságokat szüntelenül számba véve és túlélve, újra és újra rájöhetünk, a boldog véghez az is elegendő, ha nem látjuk a fától az erdőt.

történelmi dráma

Bemutató: 2026. Február 6.

A szabadságharc hőse, Baráznay Ignácz tisztázatlan halála után negyven évvel leánya, Amália egy különös transzcendens utazás alkalmával visszakerül 1848-ba

ATTILA RAVENNÁBAN
–  legenda két részben, ősbemutató  –

Chopin és George Sand szerelmi drámája elevenedik meg először magyar színpadon. Zene és szó különös színházi párbeszéde fogalmazódik meg a művészek eredeti levelei, visszaemlékezései, vallomásai és művei által. Az előadás szerves részeként élő
zongorajátékban hangzanak el Chopin mazurkái, keringői, prelűdjei.

Az előadás egy generációs keresztmetszet sodródásról, identitás és boldogság keresésről, életkezdési válságról, kapunyitási pánikról.

Rostand Cyrano-jából Martin Crimp brit drámaíró írt szabad adaptációt, amelynek ősbemutatóját James McAvoy-jal a főszerepben a londoni Playhouse Theatre-ben tartották 2019-ben. A többszörös díjnyertes előadást Jamie Lloyd rendezte. Ezt a feldolgozást a magyar közönség először a Budaörsi Latinovits Színház előadásában láthatja.

A két testvér, a két Gáspár, Sándor és Tibor egy színpadon, egy színdarabban, Miskolcon a Tudomány és Technika Házában, 2026. május 04-én este 19.00 órától. Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas, és Gáspár Tibor Jászai Mari-díjas, Érdemes művész, a magyar színházi és filmvilág rendkívül népszerű szereplői, akik azonban teljes estés produkcióban egészen az Ikrekig, nem szerepeltek még együtt.

„Én öngyilkos leszek, anya.” Ezzel a mondattal egy őszinte és zavarba ejtő beszélgetés veszi kezdetét anya és lánya között. Az est folyamán fény derül régi traumákra, kimondatlan vágyakra és eltitkolt hazugságokra is, közben pedig felszínre kerülnek azok a legmélyebben őrzött, ellentmondásos érzelmek, amelyek csakis szülő és gyermeke között feszülhetnek.

dráma

Az előadás arról szól, milyen hazugságban élni, hazugságban leélni egy életet, és milyen, ha ezt a hatalmi elit különféle rétegeinek való megfelelés kényszeríti ránk. (Kovács Bálint)

Mi történik, amikor két fiatal szíve egyszerre lobban lángra egy olyan világban, ahol a gyűlölet határozza meg a sorsukat? Verona színes, mégis rideg utcáin Rómeó és Júlia szerelme születik meg, egy tiltott tűz, amely egyszerre ragyog és pusztít.

Halász Rita Mély levegő című első regényével elnyerte a 2021-es Margó-díjat, és ugyanabban az évben a Libri Irodalmi Díj 10 legjobb könyvet tartalmazó listájára is felkerült.

Egy színpadi előadás, amelyet hatalmas sikereket megélt film hívott életre. Az Esőember a szeretet felé vezető útról szól, arról a felszabadulásról, amit a materialitás levetkőzése jelent.

A Barcsay 125 emlékév alkalmából, a Gergye Krisztián Társulata és a Ferenczy Múzeumi Centrum által létrehozott összművészeti performansz Barcsay Jenő életműve ihletésében.

Az iróniájáról és vígjátékairól híres Oscar Wilde 1893-ban bemutatott műve az újszövetségi időkbe vezeti a nézőt, a bibliai történetet a Nemzetiben a költői színház kiemelkedő bolgár rendezője viszi színre rendkívül látványos formában.

Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla

Tudok szeretni? Miért élek? Hogyan ne hazudjak? Van élet a halál után? Mitől félek? Miért félek mitől? – Ivan Viripajev darabjának szereplői a társadalom más-más rétegét képviselik, de közös bennük az első jelenettől az utolsóig nagyon részegek. Ebben a szélsőséges állapotban pedig szélsőséges helyzetekbe kerülnek. Megkérdőjeleződnek azok az alapértékek, amik szerint próbálnak élni a hétköznapokban, és olyan kérdésekre kell választ adniuk, amiket régen nem tettek fel maguknak.

Dráma

színmű

Kúnos László fordítása alapján a szövegkönyvet írta: Guelmino Sándor