Színház

Szellemes, érzékeny mese az emberi kapcsolatokról. Elegánsan konzervatív és mégis tele modern fordulatokkal, gondolatokkal: egy előadás, amely igazán emlékezetes színházi estét tartogat.

Népmeséink olyan kincseink, amelyek megismertetnek közös hagyományainkkal, emellett kedves bölcsességükkel, színes fantáziavilágukkal, humorral és furfanggal tanítanak, és szinte észrevétlenül segítenek alapvető erkölcsi kérdésekben, a hétköznapi események, problémák feldolgozásában – gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt.

drámai költemény egy részben

Dumaszínház est

Mi a közös egy régiségkereskedőben, egy képviselő feleségében és két fodrászban? Legyenek szemtanúi egy gyilkossági nyomozásnak és az est végére mindenre fény derül, amennyiben aktív részvevői lesznek a bűnügy megoldásának.

Dumaszínház est

Hová sodorja a szeszélyes tengerár a kis csónakot hajótörött utasaival, az angyali szépségű nyolcéves leánykával és az értelmes, talpraesett kilencéves kisfiúval? Henry De Vere Stacpoole 1908-ban megjelent regényében egy lakatlan, ám egzotikus szigetre a Dél Keresztje alatt.

Kulcsár Teodóra és Oravetz Dániel története egy tehetséges fiú és egy érzékeny lány igaz története. Izgalmas, mint egy krimi, megható, mint egy romantikus film, s át meg átszövi a humor. A nagy kaland a szkizofréniával való találkozás és küzdelem.

Dumaszínház est

„A nő nem férfi, a férfi nem nő. Ennyi.”

Az, ki életében sokat érzett és gondolkozott; s érzeményit és gondolatait nyom nélkül elröppenni nem hagyta: oly kincset gyűjthetett magának, mely az élet minden szakában, a szerencse minden változásai közt gazdag táplálatot nyújt lelkének. Sok szépet írának a bölcsek, s gyakran a nem éppen bölcsek is; gazdag forrást nyitának fel, honnan jó sorsban intést, balban vigasztalást, mindkettőben magasbra emelkedést, szív és ész nemesülést meríthetünk; de azok is csak úgy hatnak reánk, ha érzés és gondolkodás által sajátunkká tevők, ha saját magunkban kiforrva lényünkhez kapcsolódtak, mint esti szélhez a virágillat, melyben megfürdött.

A Magyar Állami Népi Együttes előadása a száz évvel ezelőtti trianoni békediktátum emlékezete jegyében készült. Az antológiaszerű válogatás a Kárpát-medence magyarsága és a vele sorsközösségben élő nemzetiségek (románok, szlovákok, szerbek és horvátok, svábok, ruszinok, zsidók, cigányok) folklórjából inspirálódva járja körbe, táncolja körbe a Felvidéket, Kárpátalját, Erdélyt, a Délvidéket, és a „Kis Magyarországot”. Hitet téve az összetartozás megkérdőjelezhetetlen valóságáról, nagy ívű panorámaként mutatja fel azt a paraszti örökséget, azokat a páratlan kulturális és szellemi javakat, melyeket az ezeréves együttélés hagyott ránk.

Író: EUGÉNE LABICHE

Olaszország, Ancona, mámorító tavasz, szerelem, pikáns humor és gyönyörű örökzöld olasz dallamok!

Fordulatokban bővelkedik ez a bűbájos, külföldön is nagy sikerrel játszott vígjáték, amelynek írója Molnár Ferenc, a Pál utcai fiúk méltán világhíres szerzője, a rendezője pedig a számtalan díjjal elismert Mohácsi János, aki az Illatszertárral jelentkezett Nyíregyházán, és aki ebben az előadásban is az élet keserédes voltát mutatja be.

Sam Holcroft a játékos forma alatt mély emberismerettel és sok megértéssel fordul szereplői felé. A nézőtéren azért nevetünk egy család esetlen ünneplési vágyán, mert mi is szeretnénk szeretni egymást, mi sem szeretnénk sebeket adni és kapni karácsonykor. De mind tudjuk: ha az élet olyan, mint egy társasjáték… Nos, annak az a lényege, hogy vannak vesztesek.

Szophoklész: Oidipusz király című drámája nyomán írta: Pintér Béla

Gyere el! Nem fogsz megváltozni, de lesz a darabban egy-két hozzád hasonló figura. Talán még azt is megtudod, hogy miért ANYÁM ORRA a címe!

Valami arra ösztönöz, hogy egy állapotot kibontsak, életérzésem egyik összetevőjét: a közösség utáni abszurd és csillapíthatatlan vágyakozást, az ügyefogyott próbálkozásokat a távolság és elszigeteltség leküzdésére. Bármennyit tűnődöm is e tervemen, sosem tudom lezárt egésznek tekinteni. Leginkább valami sötét, áradó vízsodrás képzetét kelti bennem: arcok, mozdulatok, hangok, kiáltások, fény és árny, hangulatok, álmok, semmi sem szilárd és teljesen megfogható. Álom, vágy, esetleg csupán reménykedés vagy félelem, melyben épp az iszonyatost nem mondja ki senki.
Három nő várja, hogy a negyedik meghaljon.

Ingmar Bergman
(Csatlós János fordítása)

Medea és Iászon, két fiukkal Korinthosz falai előtt várnak. A fal előtt, ami mögött talán egy nap számukra is lehet otthon. Ha nincs, akkor tovább kell menni, és folytatódik az a több éves menekülés, amely valahogy sehogy sem akar véget érni.

bűnügyi vígjáték

A magyar történelem XX. százada egy teljesen új és a fiatal korosztály számára élvezhető formában!

zenés-verses nagykaland és semmi laca-paca

Dumaszínház est

Kortárs tisztelgés táncos őseink előtt.

A darab 2177-ben játszódik, miután az emberiség kihalt és csak a magyarok élték túl a katasztrófát. A maroknyi túlélő egyetlen esélye, ha képesek leszámolni utolsó ellenségükkel: a szerelemmel.

A Kolozsváron született Szabó T. Anna régóta fontos, megkerülhetetlen szerző a kortárs magyar irodalom olvasói számára, mégis most, az összegyűjtött és új verseket nemrégiben közreadó Vagyok című kötettel foglalta el véglegesen helyét irodalmunk élvonalában.

Bábszínházunkban van egy rét. Azon van egy kupac. Ebben a kupacban lakik hét kufli. Fityirc, Pofánka, Bélabá, Hilda, Zödön, Titusz és Valér.

Dumaszínház est

Színházi duett 80 percben – Rezes Judit és Szabó Győző párkapcsolatának igaz története alapján.

Dumaszínház est

Kulcsár Noémi kedvelt szerzője Shakespeare, akinek a drámáiból már több Tellabor előadás is született. A Rómeó és Júlia, a Macbeth, a Szentivánéji álom, a Sok hűhó semmiért, a 2021 óta nagy sikerrel futó VIHAR, valamint a GG Tánc Egerrel közös Ahogy tetszik után a Harangozó-díjas koreográfusnő ezúttal egy különösen nagy kihívást jelentő darabot adaptál a Nemzeti Táncszínház színpadára.