Színház, Dráma

A vége egy fotográfus szerelmeinek, családjának, karrierjének, s ezzel együtt a huszadik századnak összegzésre, feldolgozásra vagy éppen lezárásra váró, viharos története.

A német színház és film megújítója, Rainer Werner Fassbinder műve egy idősödő takarítónő és egy bevándorló szerelmén keresztül az emberi kiszolgáltatottság történetét meséli el szívszorító egyszerűséggel és tisztasággal.

(...) A célom az volt, hogy egy pesti kültelki históriát vigyek a színpadra olyan primitíven, olyan naivul, ahogy az ilyen meséket öreg asszonyok a külső Józsefvárosban mesélni szokták. Ami szimbolisztikus alak, túlvilági személy itt előfordul, a mögé nem akartam több jelentőséget rejteni, mint amennyit egy szegény csibész ad neki, mikor gondol rá.

Katharina Blum, akinek az elveszett tisztességét hajkurásszuk ebben a bizarr történetben, maga a megtestesült sikersztori az 1970-es évek Nyugat-Európájában, ezen belül is Nyugat-Németországban, a gazdasági csoda beteljesült ígéreteinek földjén, a 68-as diáklázadások mainstreamizálódásának, bár ilyen szó nincs, hazájában, illetve az utóbbi kettőre adott dialektikus válasz, a fegyveres terrorizmus terepén.

A zenés szövegszínház Léna és Péter örvényszerű házasságát meséli el, a feleség és a férj szemszögéből egyaránt.

Március közepén kezdi próbálni Hajdu Szabolcs a Legközelebbi ember munkacímű ősbemutatót Berényi Nóra Blankával, Sodró Elizával, Porogi Ádámmal és Baki Dániellel. Azt a témát dolgozzák fel együtt, hogy minden emberhez kapcsolódik egy legközelebbi ember. Vannak közeli barátok, rokonok, testvérek, de szerencsés esetben az ember mellett áll egy legközelebbi ember, akivel megosztja az örömét, a problémáit, akit elsőként hív, ha baj van.

A Loupe Színházi Társulás előadása
A színészek improvizációi alapján írta: Horváth János Antal 

Egy színpadi előadás, amelyet hatalmas sikereket megélt film hívott életre. Az Esőember a szeretet felé vezető útról szól, arról a felszabadulásról, amit a materialitás levetkőzése jelent. Két egymásra utalt testvér közös úton indul el. Charlie ugyanis apja halála után nemcsak azt tudja meg, hogy mindössze néhány rózsabokor és egy rozzant autó az öröksége, hanem megismeri a hárommillió dollárnyi vagyonra szert tevő örököst is, aki nem más, mint az eltitkolt, intézetben élő Savant-szindrómás bátyja Raymond. A pénz megszerzésének reményében gyámságot vállal felette, majd kezdetét veszi közös életük.

Szálinger Balázs: Kályha Kati
ősbemutató

Fedák Sári / Zsazsa KUBIK ANNA
Kerék Margit MÉZES VIOLETTA
Ávós FEJSZÉS ATTILA
Fiatal Fedák Sári SÓVÁRI-FEHÉR ANNA E.H
Molnár Ferenc / Básti Lajos CSANKÓ ZOLTÁN
Kornél / Kádár RUPNIK KÁROLY
Faludy MASZLAY ISTVÁN
Direktor / Ügyvéd SÁRKÖZI JÓZSEF
Honthy Hanna / Téglássy Emmy MOLNÁR JUDIT
Fiatal Téglássy Emmy MÓZES ANITA
Újságíró / Lovik Károly VINCZE GÁBOR PÉTER
Kürthy Sári JANISCH ÉVA
Jacobi Viktor / Szántó hadnagy / Lajos KURUCZ DÁNIEL
Putyi KARÁCSONY GERGELY



Díszlet VERECKEI RITA
Jelmez CSELÉNYI NÓRA
Korrepetitor KERTES ANNA
Súgó PUSZTAI LILLA
Ügyelő ILLÉS OTTILIA
Rendezőasszisztens LUDVÁN CSILLA
Koreográfus FEKETE MIKLÓS
Rendező OLT TAMÁS

Bemutató: 2022. MÁRCIUS 5. szombat 19.00 óra
KISFALUDY TEREM

Az előadás időtartama szünettel együtt körülbelül 2 és fél óra.

A magyar színházművészet egyik legmeghatározóbb alakja a sokszor méltatlanul meghurcolt, kalandos életű színészlegenda, Fedák Sári. A mű három idősíkot ölel. A jelen Nyáregyháza, szobakonyha, ahol az egykori díva társalkodónőjével csendesen tengődve a nagy visszatérésre készül. Másik idősík a távoli múlt, ifjúkori nosztalgia, Fedák kezdeti szárnyalása és későbbi tündöklése. A harmadik, Fedák Sári, báb ítészek és hamis tanúk sorával folytatott tárgyalása, a híres Fedák per, ahol az ajtón kis cédula tudatta az érdeklődőkkel: " Minden jegy elkelt".

A műben az alábbi szerzőktől hangzanak el dalok/dalrészletek:
Kálmán Imre, Gábor Andor, Lajtai Lajos, Békeffi István, Heltai Jenő, John H. Flynn, Zerkovitz Béla, Kacsóh Pongrác, Erkel Ferenc, Egressy Béni, Huszka Jenő, Martos Ferenc, Bakonyi Károly, Szirmai Albert, Buday Dénes, Babay József, Márkus Alfréd, Harmath Imre, W.A. Mozart, Emanuel Schikaneder, Weiner István, Eisemann Mihály, Szilágyi László.

A dráma Háy János egyik novellája nyomán készült, címe Elem.

A fülledt-züllött New Yorkban a szerencséjét és önmagát kereső naivan bájos, dörzsölt és varázslatos lány, aki maga a féktelen szabadság, aki nem tartozik senkihez, egy nap talán megtalálja azt, akihez tartozhat. Addig pedig issza a koktélokat és tördeli a férfiszíveket..

Huszár Zsoltra emlékezve.

Megtörtént Palesztínában, i.sz. 39 -41 ben. A Caligula helytartója a magyar drámairodalom egyik csúcspontja. Hazugság és igazság viszonyát boncolgatja, arra keresve a választ, hogyan maradhat meg embernek az ember, akár gyakorolja a hatalmat – akár, ha ki van téve a hatalmat gyakorlóknak.

Hogy a lakás milyen mocskos, hogy a gyerek itt nem tudott megmaradni, hogy itthon nem volt maradása. Csak azt akarom bebizonyítani, hogy nem vagyok én olyan mocskos asszony! Azt az egyet akarom bebizonyítani, hogy milyen anya vagyok én! Hogy én milyen anya vagyok! Hát melyik szülő az, ha valamit elkövet a gyereke, nem bocsát meg neki?! Hát melyik szülő az?! Melyik?!

A magányos és mogorva öreg, illetve a fiatal lány története összeér: mindketten ragaszkodnak a világukhoz, nincs bennük vágy a szabadságra, mert nem ismerik annak lehetőségét. Illetve mégiscsak lehet kiút – ez is benne van Székely Csaba izgalmasan groteszk drámájában.

Az előadás a Dollár Papa Gyermekeitől megszokott intim és közvetlen formában vizsgálja a hétköznapoktól megcsömörlött viszonyokat. A cél, hogy a próbák során megértsük és megszeressük ezeket a karaktereket, hogy aztán legalább egy-egy rövid pillanat erejéig a nézők is szerethetőnek lássák őket.

Anton Pavlovics Csehov Cseresznyéskert című komédiáját Morcsányi Géza fordításának felhasználásával színpadra alkalmazta: Balassa Eszter.

Lev Tolsztoj azonos című regénye alapján a színpadi szövegkönyvet írta: Balassa Eszter és a társulat.

Az ötszereplős, végletekig feszített színmű felér egy mesterkurzussal, ha érzelmi zsarolást, házassági titkolózást és szerelmen belüli hidegháborús taktikát tanulnánk. Persze az ilyen családi összecsapások tőlünk sem idegenek - de Kelemen József rendezésében megnézhetjük, hogyan csinálják ezt világszínvonalon a franciák.

A nagybőgő egy közvetlen beszélgetés a zenész és a néző között.
A nagybőgős őszintén vall az életéről, szerelméről, a zenéhez, társadalomhoz fűződő viszonyáról, gyengeségeiről, vagy éppen játszik a hangszerén.

Dennis Kelly kamaradrámája egy lebilincselő krimi történetén keresztül mesél az előítéletekről, a gyűlöletkeltésről, a társadalmi rétegek szétszakadásáról, a társadalomban pattanásig feszülő félelemről és bizonytalanságról, vagyis arról, ami a legjobban meghatározza a mindennapjainkat.

130 éve született Lakner Artúr, akinek a neve egykor fogalom volt, de ma már szinte senki sem ismeri a nevét. A 20 évig működő gyerekszínházában olyan zsidó gyerekekből nevelt nagy színészeket, mint Ruttkai Éva, Zsolnai Hédi, Lakatos Gabriella, Galambos Erzsi, Harkányi Endre. Tragikus volt Lakner bácsi utolsó gyerek-előadása:

Különbözőbbek talán nem is lehetnének, Alex és Rupert között mégis minden magától értetődően alakul - ami a lényeget illeti. De mi történik akkor, ha pont ott kap sebet egy kapcsolat, ami az egyik leglényegibb? Hogyan lehet feldolgozni egy újszülött gyermek elvesztését?

" .. vajon mennyire provokál bennünket az az író, akiről az irodalomtanárunk állítja, hogy provokatív? Vajon mennyire fontos, vitatott és hiperaktuális az az írói munkásság, amelyet a nagyapánk szemlél csodálattal?"

A mű két rendkívüli emberről, a világirodalom egyik legnagyobb írójáról és a kor ünnepelt színésznőjéről szól. Szenvedélyes szerelmük és házasságuk története személyes levelekben elbeszélve.

Lionel Shriver amerikai írónő Orange-díjas regénye a mai napig betonszilárd tabukat feszeget; a gyerekvállalás előtt álló nők félelmeit és az anyai szeretetre való képtelenséget.

Olvasó próba: 2023. június 14.
Bemutató: 2023. október 06.

Majmir Production: Lepecsételt Rejtéy
Egy dráma, amely a híres iráni író, Sadegh Hedayat történelmi darabja (Parveen Daughter of Sasan) alapján készült.

"...sűrűn lapozván a drámairodalmat, Rómeó és Júliától a királydrámákon keresztül III. Richárdig értem, egyre jobban nyomasztott az a tény, hogy a lendületes, fordulatokban gazdag történelmünk miért nincs színpadra írva? Hogyan juthatott el egy olyan közösség, mint a magyar, amely oly sok évszázadon keresztül szinte folyamatosan fegyverrel védte hazáját, egy sorsdöntő háború végén az önkéntes önlefegyverzésig, a pacifizmusig, majd a nemzeti önpusztításig?"

Élettan egy felvonásban

Stúdióelőadás

Christian Lollike: Dogville című színpadi műve nyomán színpadra alkalmazta: Balassa Eszter

Egy sármos pesti nőcsábász története.