Összes kategória

December eljövetele nemcsak a tartós hideg beköszöntét jelenti, hanem az ünnepi fényekbe öltöztetett utcákat, a karácsonyi vásárok forgatagát és a friss sült gesztenye illatát is. Elkezdődik a karácsonyi készülődés, melynek egyik elengedhetetlen eleme a Diótörő.

Kétfelvonásos táncszínházi produkció.

Rumini először a táncszínpadon, az Inversedance Társulat előadásában

A Deprivus egy fiatal pár világába tekint, akik beköltöznek első közös lakásukba, de a boldogság mellé egy házsártos szomszéd is párosul. Ezen a drámai és komikus kapcsolaton keresztül láthatjuk, hogy a fiatalok életére miképpen nyomja rá bélyegét az idő és a külső negatív benyomások.

A koreográfiát jeles elődök után a Magyar Táncművészeti Egyetem oktatói készítették, és a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei és hallgatói adják elő.

Nyílt Napok a Táncművészképző Intézetben A Nyílt Napok alkalmával szabad, amit máskor sohasem… Bárki bekukkanthat a balettórákra, próbákra, láthatja, hogyan készülnek hivatásukra a jövő Diótörő-hercegei, Giselle-jei, vagy éppen modern- vagy néptáncosai.

A Ringató foglalkozásokon megismertetjük a kisgyermekes családokkal a zenei nevelés lehetőségeit. Célunk, hogy a szülők és a gyerekek átéljék a közös éneklés és játék élményét. Várunk mindenkit, aki maga is úgy érzi, fontos az, hogy a művészet eszközeivel neveljünk, aki szívesen énekel, bővíti a dalkincsét, vagy éppen önmaga bátortalan az éneklésben.

Alföldi Róbert–Vári Bertalan: FRIVOL – kortárs néptánc EXPLICIT SZÍNHÁZI TARTALOM – 18 ÉVEN FELÜLIEKNEK! Az előadás a VARIDANCE Társulattal együttműködésben jött létre.

Piroska és a farkas történetét adaptálta táncszínpadra a Pécsi Balett, Molnár Zsolt, a társulat kimagasló tehetségű táncművészének koreográfiájában.

A FrenÁk Társulat és az R_ Társulás (az előadóművészek alkotói munkájának részvételével – közös alkotói platform) új kreációjának tematikáját a 2020-as év világot megrázó új kihívása inspirálja, hisz a FrenÁk koncepciókban és elképzelésekben örökös kérdés megtalálni a kiutat egy zárt és látszólagos lehetetlen helyzetből. Az előadás árnyéklenyomata annak, hogy az ember egy belső figyelemmel hogyan küzdheti át magát az őt behatároló társadalmi problémákon, és minden egyes egyén belső hite, küzdelme – még ha individuális szinten történik is –, hogyan képes a társadalmi létet felemelni. Ezért is koncentrál az alkotói munka az egyéni személyes tapasztalatokra, és halad valós, megélt események nyomán, majd emelkedik el egy absztrakt nyelvezettel, egy új, vizionális pozitív létbe, hogy reményt és perspektívát nyithasson a nézőben és önmagunkban egyaránt, miközben mindenki érzete nyomon követheti a közvetett vagy közvetlen lenyomatok hatását. FrenÁk egy új kompozícióban idézi meg idén negyven éves munkásságának esszenciális elemeit; a látvány kontrasztba hozza a nyers valóság és egy vizionális, látomásszerű lebegés érzetét, a függesztések újszerű használatával. A munkafolyamatban résztvevők experimentális élményeiből megszülető érzetei remélhetőleg visszhangra találnak a közönség lelkében, hisz a Fig_Ht mindannyiunk küzdelméről szól, és mindazokról, akiket elvesztettünk, s akiket a színpadon lebegő testek idéznek meg, látomásszerű csodálatos pillanatokban.

A hős Király Kis Miklós fülig szerelmes lesz a világ legszebb lányába, Tündér Terciába, és bármilyen hihetetlennek is hangzik, a címszereplő Amarilla folyamatosan segíti a daliát, miközben az ő szíve is érte dobog. A sokat olvasott mesekönyvből ezúttal a táncszínpadra repül a klasszikussá nemesedett történet a Budapest Táncszínház művészeinek közreműködésével.

A Spid_er következetes lépcső abban a tudatos építkezésben, ahol FrenÁk koncepciója mentén fiatal alkotók – ezúttal táncművészek és akrobaták – hozhatják létre rövid, fragmentszerű alkotásaikat egy egységes rendszeren belül, amelyek organikusan szerveződnek egymásból-egymásba egy egységes előadássá.

A Várkert Bazár egyedülálló, saját irodalmi táncprodukcióval jelentkezik, a Grecsó fivérek előadásában, Többet magunkról címmel. Az est különös átmenet az irodalmi pódiumest és a színházi, zenés, táncos előadás között.

A Recortes látásmódja nem engedi, hogy vágyainkon túlmutatva szavaink, tekintetünk közvetítse érzelmeinket. Mint mikor újságot olvasol és kivágod belőle a cikkeket a kedvenc íródtól: élmények, tapasztalatok, olyan darabkák, amik emberi kapcsolatokról árulkodnak – főleg a szeretetről, a barátságról és az empátiáról. (Nincs empátia, a világ antipatikus lett, elvesztettük a kommunikáció képességét, számokká váltunk.) Barátok, család, szerelem, ismeretlenekkel való találkozás, a legegyszerűbb dolgok.

A Győri Balett bemutatója a világirodalom egyik leghíresebb románca, az Anna Karenina táncszínházi adaptációja lesz, melyet Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas koreográfus állít színpadra. A Tolsztoj klasszikus művén alapuló koreográfia középpontjában Anna, a tragikus sorsú asszony áll, az ő szenvedélyes szerelmét, vívódásait és anticipált bukását ülteti át együttesünk a tánc nyelvére.

A Naplegenda című táncos produkcióval az alkotók egészen eredeti, eddig nem látott látvány- és hangzásvilágot hoztak a hazai és a külföldi táncszínházi előadások világába.

A Győri Balett felkavaró bemutatóra készül, melyben két hazai koreográfus alkotásait láthatják a nézők. A társulat egységére fókuszáló és a csoportdinamikára építő alkotó, Fodor Zoltán most Chaos című darabjával forgatja fel táncszínpadot. Az est második felében látható produkció Virginia Woolf írónő betegségének küzdelméről, majd annak feladásáról szól. Lukács András érzékeny finomsággal meséli el a történetet The Waves című művében.

A Zsuráfszky művészházaspár közös alkotói estje.

Góbi Rita – a Magyar Táncművészeti Főiskolán diplomázott táncművész, koreográfus, táncpedagógus táncelőadása a legkisebbek számára.

Színházterem Esemény kezdése: 2021. 12.15. (szerda) 10.30 és 19.00

Mit csinál egy táncegyüttes, ha véletlenül talál néhány régi freskót a próbatermében? Egyszerű a válasz: darabot. Virtuális utazás, virtuális kiállítás, online tárlatvezetés, mind része lett már az életünknek, de mennyire tud hatni ránk egy képernyőn látott műalkotás? Mennyire valóságos egy elképzelt utazás? A táncmozdulatok megmerevednek a szobrokban, a festmények életre kelnek a táncban. A freskóba zárt történetek, sorsok, érzelmek kortalanul mesélnek az őket érteni tudóknak.

A The Black Painting megbízója 2015-ben a Gauthier Dance együttes volt. A Szegedi Kortárs Balett számára ezt kiegészítve Linning egy második részt is koreografál a Fekete Festmények sorozat rövid történeteinek folytatásaként.

“... mert kézzelfoghatók voltak, de elérhetetlenek, mert jelen lévők voltak, de megragadhatatlanok, …” (Krasznahorkai László)

A Credo-t 1968. November 16-án mutatták be Tallinban. A mű Pärt karrierjének legfontosabb és legdrámaibb kollázs darabja. Disszonancia és lárma uralja a schonbergi értelemben vett expresszionizmus jegyében.

A szerelem-szeretet-vonzalom is mindig más, minden ember a maga módján szeret. Van, aki szenvedélyesen lángolva, van, aki hideg racionalitással, van, aki romantikus idealistán, van, aki illedelmes bizonytalansággal. Ahány ember él a Földön, annyiféle arca van a Szerelemnek és a Vágynak.

Az este első felében látható Carmen olyan alapvető emberi érzelmeket vesz górcső alá, mint szerelem, szerelemféltés, féltékenység, vágy, csábítás, valamint férfi és nő között létrejövő dominancia. Az ezt követő Szeszély című, humorral telített darab emberekről szól, akik szakadatlan küzdenek a beilleszkedéssel és folyton racionálisan igyekeznek viselkedni. Az este utolsó előadása, az Aritmia - ami orvosi kifejezéssel élve szívritmus-zavart jelent - ez esetben metaforának tekintendő: életünket harmónia és diszharmónia, ritmus és aritmia (azaz a normálisnak, megszokottnak tekintett ritmus megváltozása, megtörése) jellemzi.

táncjáték egy felvonásban Egy civilizáció romjain tengődő, életben maradásáért küzdő, emberszerű barbár közösség rituálékkal teli életébe pillantunk be, akik félelmeikkel harcolva, ösztöneik által vezérelve próbálják átvészelni, amit a Sors rájuk ró.

A Vol. 1.3 egy háromrészes dupla előadássorozat. Oberfrank Réka és Molnár Csaba koreográfusok három-három bemutatóval jelentkeznek az évadban. Célunk ezzel az, hogy egy hosszú távú alkotói folyamatot dokumentáljunk: ne egy premierrel fejeződjön be a kreatív munka, hanem folyamatban gondolkodva mutassuk meg az egyes stációkat. Az első darabok (Vol. 1.1, Vol 1.2) premierje online már megtörtént. Most a színházban, élőben a Vol.1.2 lesz látható.

Válogatás a 17-19. századi báltermek népszerű társastáncaiból a Mare Temporis táncosaival. A klubban a Jane Austen könyveinek filmes feldolgozásaiból ismert, változatos térformákkal járt angol kontratáncok mellett terítékre kerül a 19. század elején népszerűvé váló waltz, polka és a quadrille is, azaz a négy pár által táncolt francia négyes.

Vajon van-e hatásunk mások életére? Hatalmunkban áll-e mások életét megváltoztatni? Van-e elég bátorságunk változtatni saját életünkön a kényszerű szembesülés után? Egyáltalán vezet-e ez bárhová, vagy minden csak törvényszerűen ismétli magát? Ezeket a kérdéseket feszegeti az előadás a moderntánc, a néptánc és a flamenco szenvedélyes őselemeit alapul véve.

Két dologtól félünk. Az egyik, hogy egyedül maradunk. Nincs nagyobb büntetés, mint a kívül-rekedés, a kitaszítottság .Az egyedüllét, ha teljes, az élet megszűnését jelenti. A másik félelmünk, hogy föl kell adnunk a magányunkat, és össze kell olvadnunk másokkal. Ezért lesz minden társulás idővel éppolyan elviselhetetlen, mint a magánzárka. Magányos énünk börtönéből menekülünk a kapcsolatokba - és a kapcsolatokból menekülünk a magányos énünkhöz. A szeretet nem "édes" dolog. Nem kellemes, és nem is mindig boldogító. Lehet fájdalmas, tragikus és megrendítő. Ha nem így lenne, mindannyian szeretnénk: nem lenne a világon magány, önzés és gyűlölet!

Gyermektáncházba várjuk az érdeklődőket a Nemzeti Táncszínházban vasárnaponként 10.00-tól 12-ig. A programban moldvai és gyimesi népzene és néptáncok, énekes népi játékok, népmesék, a legkisebbek számára ölbeli játékok. Az esztendő menetét mondókákkal, a népszokások megelevenítésével követjük.

A méltán világhírű mű szereplői, története, tematikája és mondanivalója örök-törvényű emberi tulajdonságokról mesélnek.

A Kovács Gábor Attila által írt történet szereplői klasszikus balett növendékek, az előadás helyszíne különleges: a Nemzeti Táncszínház egyik próbaterme.