Mozi

„Irigylem a japánokat” – írta Van Gogh a testvérének, Theónak. A film alapjául szolgáló kiállításon – VAN GOGH & JAPÁN az amszterdami Van Gogh Múzeumban – láthatjuk, hogy miért.

Annabelle riporterként dolgozik és épp egy külföldi kiküldetésre készül, ahová kutyáját, Didiert, nem lenne tanácsos magával vinnie, ezért jó barátja, Costa gondjaira bízza. A férfi nem túlzottan lelkesedik az ötletért, hogy egy kutyát kell gondoznia, van neki elég gondja. Ám a dolgok váratlan fordulatot vesznek, mikor egy este varázslatos holdsugár éri a kutyát…

A film Amy szemszögéből láttatja kendőzetlenül a nőt a jelenség mögött, és a kapcsolatot, ami minden idők egyik leglegendásabb lemezét inspirálta.

Havi 1 alkalommal jelentkezünk filmvetítéssel, meghívott vendéggel, akivel Petró Karesz körüljárja az aktuális film témáját, érdekességeit, amelynek folyamában a közönség részvételére is feltétlen számítunk!

A történetekre legjellemzőbb, vissza-visszatérő motívum az empátia, az odafigyelés, a folyamatos törekvés a mások kívánságainak, vágyainak teljesítésére. Feltűnnek új szereplők: a Rézbogár, Borz Ottó, Mókus Regő, valamint az Ezerlábú.

A közeli jövőben a polgárháború által feldúlt Egyesült Államokban fotóriporterek kísérelnek meg átvágni veszélyekkel teli terepen.

A film Amy szemszögéből láttatja kendőzetlenül a nőt a jelenség mögött, és a kapcsolatot, ami minden idők egyik leglegendásabb lemezét inspirálta.

magyar vígjáték, 85 perc, 2024 magyar és héber nyelven, magyar és angol felirattal

A film Isabel Wilkerson Pulitzer-díjas újságíró tragédiáját és diadalát mutatja be. Wilkersont (az Oscar-jelölt Aunjanue Ellis-Taylor) órási személyes veszteség éri, miközben kontinenseket átszelve és kultúrákat megismerve tárja fel a történelem rejtélyeit, a romantika csodáit és a mindannyiunk jövőjéért folytatott harcot. Eközben korunk egyik meghatározó könyvét írja.

Mathieu és Alice több mint egy évtizede szerelmesek voltak egymásba, majd szétváltak útjaik. Sok idő telt el azóta, és a két összetört szív lassan begyógyult...

A film J. Robert Oppenheimer fizikusról szól, aki kollégáival - köztük a magyar származású Teller Edével és Szilárd Leóval - a Manhattan Terv vezetőjeként az első atomfegyver létrehozásáért felelős. A találmány a II. világháborúban megváltoztatta a történelem menetét, és a bombának köszönhető valószínűleg az is, hogy a 20. század második felében a két nagy szuperhatalom szembenállása, a hidegháború nem fajult valódi fegyveres konfliktussá.