Koncert, zene

Az idei, nagyon furcsa évadot is a Kaláka koncert zárja, ami egyben reményt ad, hogy ősztől a hagyományainknak megfelelő programokon – köztük a minden hónapban aktuális koncerten is – találkozhatunk!

Kilenc év után tér vissza Budapestre Bonnie Tyler. Az ikonikus brit rockénekesnő, legnagyobb slágereivel és új dalaival érkezik 2021. szeptember 11-én a Barba Negrába!

Műsoron a legismertebb musicalek kiváló művészek és a Miskolci Szimfonikus Zenekar tolmácsolásában.

A Zeneakadémia Liszt-díjas egyetemi tanára és az MMA rendes tagja, Dobozy Borbála ezúttal a Nemzeti Ifjúsági Zenekar 2018–2020 címet birtokló Anima Musicae Kamarazenekarral áll a Zeneakadémia Nagytermének pódiumára.

Korpás Éva népdalénekes a felvidéki kulturális élet meghatározó alakja. Az örökké kísérletező művész tevékenysége rendkívül szerteágazó: gyermeklemezek és felnőtteknek szóló világzenei albumok egyaránt helyet kapnak benne. Dalaiban a klasszikus zene, a népzene és a világzene stílusjegyei mellett a jazz hatása is megjelenik. A RÉV zenekar állandó énekeseként a népzene és a klasszikus zene határterületének felfedezésére vállalkozik.

Diana, a vadászat istennője jelenik meg a Zeneakadémia színpadán az Egy a Természettel Vadászati és Természeti Világkiállítás zárókoncertjén.

Rendezvényeinket védettségi kártyával rendelkezők látogathatják. 18 év alattiak, csak védettségi igazolvánnyal rendelkező kísérővel együtt látogathatják.

Ritka alkalom, ha egy születésnapi műsor úgy tiszteleghet az ünnepelt népzenekutató előtt, hogy kizárólag a saját gyűjtéseiből válogatott dallamok szólalnak meg. Pávai István a közel félévszázados gyűjtőmunka során a korábban zenei szempontból már jól feltárt néprajzi tájegységek mellett olyanokat is felkeresett, amelyek dallamanyaga még a kutatók számára is kevéssé volt ismert.

A női alkotóművészek névsora nem valamiféle genetikai tehetséghiány miatt rövidebb a férfiakénál, hanem egyszerűen csak azért, mert az íráshoz, festéshez, komponáláshoz idő kell, pénz és – ahogyan arra Virginia Woolf rámutatott – egy saját, zárható szoba; márpedig ilyesmivel a nők évszázadokon át nem rendelkeztek.

Nagy örömünkre 2021. június 29-én a hosszú leállás után ismét színpadra áll Demjén Ferenc és a reményeink szerint a közönséggel teli nézőtér előtt végre megtarthatja az idei év első koncertjét.

Bár a zenekar programja Krisztián kompozícióira épül, a tagok, ifj. Oláh Kálmán, Orbán György és Serei Dániel, mind nagyszerű improvizatőrök is, így a produkció szerves részét képezi a spontán és kollektív improvizáció, mely magában hordozza napjaink szellemiségét és zenei eszköztárát, ezáltal friss és komplex hangzásvilágot formálva.

A múlt század utolsó negyedében éles határvonal volt a barokk zenét modern hangszereken és -felfogásban, illetve korhű instrumentumokon és a letűnt korok előadói gyakorlatát figyelembe véve játszó muzsikusok között.

Július utolsó napján, több mint egy éves hallgatás után a Városmajori Szabadtéri Színpadon áll újra a közönség elé a rendkívül energikus és életigenlő csapat.

„Én egy igazi muzsikust úgy képzelek el, hogy Bachtól a kortársig mindent játszik” – nyilatkozta néhány éve Farkas Gábor, a Zeneakadémia 2020 szeptemberében kinevezett tanszékvezetője. Azért tartotta fontosnak megjegyezni ezt, mert két Liszt-verseny díjazottjaként a koncertszervezők és lemezcégek sokáig szinte kizárólag Liszt-művekből álló programokat kértek tőle, jóllehet ő maga évek óta törekszik rá, hogy megmutathassa repertoárja valódi sokrétűségét.

A zenekar a tavalyi, Atoms c. lemezével ellépett az eddigi akusztikus iránytól egy hangosabb, grandiózusabb hangzás felé. Az album a legbelsőbb énünk kereséséről és minden megkérdőjelezéséről szól, a dalokban hol önmagunk felé zuhanunk, hol éppen attól távolodunk.

Mély sajnálatunkra - a vírushelyzethez igazodva - Budaörs Város Önkormányzata visszavont minden engedélyt a közösségi programokra vonatkozóan. Az eredetileg megváltott belépőjegyek az új időpontra érvényesek, melyekkel a továbbiakban nincs teendőjük, így azzal a koncert az új dátumon látogatható.

Valljuk be, nem sokat tudunk a Chopin előtti lengyel zenéről, és ennek nemcsak a zeneszerzők nevében előforduló furcsa betűk az okai. Pedig már a reneszánsz idején, a 16–17. században is virágzottak a művészetek a Vasa-uralkodók udvarában, és később is magas színvonalú, a nyugat-európai muzsikára is ható zenei élet zajlott az 1795-ig fennállt Lengyel–Litván Unióban.

Elegáns és nagy formátumú művészekre jellemző Berecz Mihály választása: két, egymástól távoli, mégis szellemi rokonságban álló alkotó műveit társítja ezen az emlékezetesnek ígérkező estén. A 18. század bámulatosan eredeti operaszerzőjének gálánsan formált, finom dallamvonalakkal ékes csembalódarabjai gyökeresen más billentyűs megközelítést igényelnek, mint Debussy színekben gazdag zongorazenéje.

A zongora, bár számos billentyűs hangszer volt használatban a korábbi évszázadokban is, valójában a 19. század alkotása. A kalapácsmechanika továbbfejlesztésével, az ismétlőmechanika bevezetésével, a hangterjedelem szabályozásával, a hangszer testének, anyagának, húrozásának tökéletesítésével a változatos 18. századi instrumentumelődökből ebben az időben alakult ki a ma ismert, modern zongora, amelynek hangereje, hangszíngazdagsága fantasztikus vonzerőt gyakorolt a korszak zenészeire és közönségére egyaránt.

Juhász Gábor - gitár Kovács Zoltán - nagybőgő Jeszenszky György - dob

Moldvai és gyimesi táncház a művelődési központ belső kertjében, az Aventinus udvaron a SOMOS, SZIGONY, FANFARA COMPLEXA zenekarokkal.

dr. Kristófi János a hangversenyen bemutatja Lászlóffy Zsolt erdélyi magyar zeneszerző, karmester, egyetemi oktató darabját három művét IS.

A “ Félig-egészen” a Branka Trio zenei projektje, melynek címe és gondolata Branka már-már szállóigévé vált mondatából származik: “Apukám szerb, anyukám magyar, ezért én félig szerb, félig magyar vagyok, de inkább úgy érzem, egészen szerb és egészen magyar.”

Bársony Bálint Artisjus - Fonogram díjas szaxofonművész által vezetett zenekar nagy magyar klasszikus zeneszerzők műveit és népdal gyűjtéseit dolgozza fel, modern és ősi magyar hangszereken előadva, világzenei megszólalásban.

Zenetudósok próbálták megfejteni a zene lényegét, és rengeteg analógiát találtak a szerves létezőkkel – ez nem lep meg, hiszen minden egyes zeneművet egy szerves létező, történetesen egy ember hozott létre” – mondja a gyönyörű melódiáiról híres gitáros, Juhász Gábor, aki ezúttal egy retrospektív műsorral egyengeti régebbi dalai sorsát.

JÖN! JÖN! JÖN! Kedves Gyermekek és Szülők! Drága Vásárhelyiek! Sok-sok várakozás után, Végre újra érkezik, az Alma zenekar, hogy fergeteges Bulit csapjon veletek!

Laposa Julcsi Junior Prima Díjas népzenész-zenei mediátor 2007 óta jegyzi aktív népzenei pályafutását női prímásként, népdalénekesként. Kulturális missziója a népzene mesebeli erejének megismertetése; népszokások, néphagyományok felkutatása és átörökítése az utókor számára, ahogy ő mondaná „népművelés, kultúraátadás játékosan”.

Erdőfű Népi Kamarazenekar: Sokszínű Kárpát-medence