
„Felzokogott lélekben, mikor megérezte, hogy a férfi zsugorodik, húzódik vissza; várta az iszonyú pillanatot, mikor végképp kicsúszik belőle, s magára marad. Megnyílt a méhe, lágy volt, lágyan esdeklő, akár az árban hullámzó tengeri rózsa; némán esdekelve várta, hogy újrakezdődjék, s kiteljesedhessen.“ (Falvay Mihály fordítása)
Hogyan is lehetne jobban elmesélni egy ember életét, mint a szerelmei történetén keresztül? Erre, és saját boldog-boldogtalan pillanatainkra, éveinkre gondolunk, miközben Daru történetével ismerkedünk.
Tragikomikus ábrándozás arról, hogy miért csináljuk, amit nem szeretnénk, és miért ne, amit de.
Művészetek Háza Gödöllő F16 József Attila Stúdiószínpad Esemény kezdése: 2019. 11. 02. (szombat) 19.00 90 perc, szünet nélkül
Drámatagozatos érettségiző fiatalok készülnek az életre, köztük a két főhős, Lola és Samu. Az ő történetük, együttlétük tizennyolc éve elevenedik meg a színen, két lehetséges variációban: Stellával (a gyermekükkel) és nélküle. Formabontó, érzelmeket felkavaró, őszinte, merész, ugyanakkor sírós-nevetős, afféle "igazi" fiatalos színházra számíthat a néző.
Pintér Béla darabjaiban mindig aktuális, húsbavágó sors- és társadalmi problémákat feszeget. Hétköznapi tragédiáit, esendő, de pont ettől emberi szereplőit görbe tükörben láttatja, sajátos, groteszk humorral ábrázolja, amitől nekünk, nézőknek nem csak előítéleteinket kell felülvizsgálnunk, de nézői viszonyulásunkat is: azonosuljunk a főhősökkel, vagy kívülállóként ítélkezzünk felettük, sírjunk történetükön, vagy nevessünk, vagy mindkettő...
A máig nyolc nyelvre lefordított műben Polcz Alaine életének legnagyobb megpróbáltatásait idézi fel, a második világháborúban átélt borzalmakat. A felnőtté válást miért alakította elviselhetetlen pokollá a 20. század? A világtörténelem falára festett magánfreskójából a háború kegyetlen és esendő arca is feltárul a néző előtt Borbáth Ottília értő, hiteles és vallomásos tolmácsolásában.
Végkép (az RS9 Színház és a Formiusz Színház közös előadása)
Anthony Burgess, a Gépnarancs szerzőjének másik népszerű regényéből, az Egy tenyér ha csattanból Lucia Cox angol drámaíró készített színpadi adaptációt. Magyarországon elsőként a Mozsár Műhely mutatja be a darabot Erdeős Anna rendezésében, Szabó Erika, Ódor Kristóf és Mohai Tamás előadásában.
Egy 90 éves Auschwitz-Birkenau-túlélő és egy fiatal táncosnő duettje. A Tünet Együttes több mint tíz éve a független táncszínházi szcéna meghatározó szereplője. A társulat nem ismer műfaji határokat, előadásaikban egyenrangú elemként kezelik a szöveget és a mozgást.
Szinte minden igaz. Anglia nagyjából mértani közepén található Rylstone kisváros. Ott éltek és még élnek is azok a nők, akik 1999-ben összefogtak, hogy özvegyen maradt barátnőjük ötletét megvalósítsák. Egy megfelelő kanapét akartak vásárolni a helyi kórháznak, amelyben elüldögélhetnek azok a családtagok, akik kemoterápiás kezelésre kísérik a rokonukat.
Az előadás alapjául szolgáló 1982-es, Gothár Péter rendezte film ’63-ben játszódik Budapesten. A kettő között eltelt húsz év alatt mintha nem változott volna semmi. Mintha azóta sem változott volna semmi.
Terminál Workhouse Szkéné Manna - abszurd show Daniel Bănulescu Csókolom a segged, szeretett Vezérünk c. regénye nyomán a Terminal Workhouse, a Manna és a Szkéné Színház közös előadása
Az előadás egyszerre szól az anya és a fiú közötti különös kapcsolatról, és arról, hogy el tudjuk-e fogadni, hogy a másik ember puszta léte kizökkent a komfortzónánkból.
A Betegnaplók az alkotás természetéről szól. A küzdelemről, az inspirációról, a bukásokról. Arról, ahogyan két ember - az alkotói válságtól szenvedő író és az elmegyógyintézetben kezelt skizofrén lány - együtt fedezi fel (újra vagy először) az alkotás élményét.
- onewoman show egy utolsó felvonásban – “1948. március 10-én késő éjszaka tűz ütött ki az Asheville-i Highland Pszichiátria főépületében. A tűz váratlanul gyorsan terjedt. A tűzoltók erőfeszítései ellenére kilenc beteg meghalt. A tűzvész áldozatai között volt a világhírű író, F. Scott Fitzgerald felesége, Zelda. Holttestét csak a papucsa alapján sikerült azonosítani.”
Stu Shepard filmproducernek, brókernek, vagyonos üzletembernek és úgy általában a világ császárának adja ki magát. Valójában egy kétségekkel és elfojtásokkal teli, törtető "kishal", aki a "nagyhalak" méregdrága karórái és öltönyei mögé bújva folyamatosan hazudozik, ráadásul rendszeresen csalja odaadó hitvesét, Kelly-t egy feltörekvő színésznővel, Pamelával.
Alessandro Baricco Novecento - Az óceánjáró zongorista legendája
A három Erdődi című előadás alkalmas arra, hogy a művészet eszközeivel közvetítse 1956 nemzeti, családi és személyes tragédiáit.
Csurka István komédiája hatalmas sikerrel szerepelt már a hetvenes évek magyar színházaiban. Ma is érvényes, sőt, egyre aktuálisabb....
Kedves Én! (Szerintem nem tudom…) A KV Társulat kortárs magyar ősbemutatója Kunt Gergely Kamasztükrök c. műve nyomán Szövegkönyv - eredeti naplórészletek felhasználásával: Enyedi Éva és Szenteczki Zita
“De Sade úr csak azt művelte, amit az egész világ.” Marquis de Sade
Nagyon nagy dolog, ha van valami, amiben az ember mindenestül el tud veszni. Ami kiteljesíti, amit úgymond nem tud nem csinálni. Van, aki bonsai fákat metsz, van, aki a gyermekét neveli, és van, aki azon kapja magát, hogy időközben gyors lett és valahogy ránőtt az életére az élsportoló szerep.
(Hybridkult és az RS9 közös Produkció) Anton Pavlovics Csehov Cseresznyéskert című műve alapján írta: Botos Éva
"Most, ezen ünnepi órán fölhívnám ezredszer is a nemzet figyelmét egy olyan gondra, amely elkerülhetetlen, és láthatóan nagy erőkkel kerülgetjük. Egy új országot kéne építeni egy új Európa újszegényeiként. Az említett probléma úgy foglalható össze, hogy minden új itt, csak mi vagyunk régiek. Minden új, de a Duna marad."
Kean, minden idők legnagyobb angol színésze. "őt látni játszani a színpadon olyan volt, mint Shakespeare-t olvasni villámfénynél" (Coleridge)
Romain Gary (Émile Ajar): Salamon király szorong Magyarországi bemutató