Színház, Irodalom

Mi jut eszünkbe, ha azt a szókapcsolatot halljuk: magyar dal? Azonnal beindul a fejünkben a lemezjátszó? Máris dúdoljuk valamelyik kedvencünket? Amit hallunk, merőben más, mint egy cseh, lengyel, angol vagy amerikai dal?

Hirtling István színművész és Mészáros Tibor irodalomtörténész, Márai-kutató estjein nem pusztán részletek hangzanak el a Márai életműből, hanem izgalmas, különleges és alig ismert információkat tudhat meg a közönség az örökérvényű szerzőről. Az előadások vetített képekkel, dokumentumokkal és Tárkány-Kovács Bálint Junior Príma díjas cimbalomművész inspiratív és sokszínű zenei kíséretével segíti az irodalmi szövegek elmélyült befogadását.

József Attila műveit úgy olvasom, mint a szent könyveket, és néha, mintha a saját gondolataimat látnám leírva. Az előadással az volt a célom, hogy bevonjam és továbbgondolkodásra késztessem a nézőt – mondja Hobo, aki a bemutató óta bejárta az egész országot és a határon túli magyarlakta vidékeket is, és több, mint négyszázötven alkalommal tolmácsolta a költő gondolatait.

Hagyományainkhoz híven idén is ünnepi műsorral emlékezünk meg József Attila születésnapjáról és tisztelgünk a magyar költészet előtt. Április 6-án, vasárnap délelőtt 11 órától szeretettel várjuk a versek szerelmeseit és minden érdeklődőt a Vígszínházba!

A beck@grecsó duó új előadása egy ironikus és felemelő lelki leltár.

Annak ellenére, hogy Karinthy Frigyes nem kedvelte, ha a humoros szövegek írójának skatulyájába kényszerítették, saját korában kétségkívül uralkodott ezen a területen. Az azonban egyedülálló jelenség, hogy a szerző leszármazottai ugyancsak jelentős művészek lettek, tovább gazdagítva a névhez kapcsolódó asszociációinkat.

Hirtling István színművész és Mészáros Tibor irodalomtörténész, Márai-kutató estjein nem pusztán részletek hangzanak el a Márai életműből, hanem különleges és alig ismert információkat tudhat meg a közönség az örökérvényű szerzőről. Az előadásokon kivetített képek, dokumentumok és Tárkány-Kovács Bálint Junior Príma díjas cimbalomművész inspiratív zenei kísérete segíti elő az irodalmi szövegek elmélyült befogadását.

Radnóti est

Mik és Fanni belső világa

A Várkert Irodalom már nyolc éve nyújtja az irodalommal való találkozás lehetőségét a nagyközönségnek összművészeti formában. Az estek népszerűségének kulcsa a személyesség és az egyedi találkozások kölcsönhatása. Áprilisban, a húsvétot megelőző várakozás időszakában egy premier előadással és az ehhez kapcsolódó beszélgetéssel várja a látogatókat a sorozat, amely során Nagy Katica, Prieger Zsolt, Visky András és Juhász Anna négyese először lép közösen egy színpadra.

Az előadás az elhallgatott magyar irodalomból kíván keresztmetszetet adni – a teljesség igénye nélkül – Márai Sándor, Wass Albert, Hamvas Béla, Herczeg Ferenc, Tormay Cécile és Szabó Dezső, vagy éppen Sinka István és Utassy József.

Szerkesztő-rendező: Seres Tamás

Előadják: Ember Márk, Törőcsik Franciska, Wunderlich József

A 2014-ben végzett fizikai színházi rendező-koreográfus osztály előadása Arany János klasszikusa nyomán. Az előadás során a teljes Arany-mű elhangzik, miközben a mozgás, a zene, a tánc és a szöveg is szerves részévé válik.

Mi haszna a versnek? Miért éri meg az emberiségnek a költészet bonyolult jelenségét évezredek óta fenntartani? Annyi egyszerűbb, kellemesebb vagy látszólag hasznosabb dologgal foglalkozhatunk, miért olvasnánk verseket?
A Kultkikötő rendezénye a magyar költészet napja alkalmából.

Versek, dalok

Előadó: Gerendás Péter

Bezerédi Zoltán verses estje

Bezerédi Zoltán Kossuth-díjas színművész a Katona József Színház tagja, de számos filmben is szerepelt az elmúlt évtizedekben. A bemutatott előadás szövegeit maga válogatta, olyan verseket hallhatunk ezen az esten, amelyek számára fontosak, meghatározóak.

"A zene szült engem s a nemzedékem.

A zene az utolsó menedékem.”

Kortárs irodalmunk egyik legnépszerűbb költőjének, műfordítójának, nyelvészének életmű-estje különleges élményt kínál a közönségnek.

Ha a 20. század irodalmi párosait kell megnevezni, a Mészöly Miklós–Polcz Alaine házaspár mellett Szilágyi Domokos és Hervay Gizella szintén említést érdemel, bár közös életük nem tartott sokáig. Kettejük életútja külön-külön is izgalmas felfedezést ígér, ugyanakkor költői nyelvük is változást hozott a korábban uralkodóhoz képest.