Rezekkel gazdagon beragyogott vadászbaleset(?)-misztikum, kalandozás a zongorán megfogalmazott s zenekarral keretezett személyes vallomások világában, végül egyfajta elvágyódás, békekeresés sokszor földöntúli hangulatban – Weber, Chopin és Mahler művei segítségével: ezt ígéri a Kodály Filharmonikusok soron következő, Jégvirágok c. koncertje.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2017. december 12. kedd, 19:30
Noha Carl Maria von Weber Bűvös vadász c. operájának nyitánya nem véletlenül kezdődik meglehetősen vészjósló hangulatban – hiszen a mű alapjául szolgáló August Apel-novella is egy tragikus kifejletű népmondát, a bűvös vadász históriáját élesztette fel és tette közkinccsé, ráadásul a Kísértetkönyv (!) c. lipcsei kiadványban – mégis, e nyitány leginkább remek dallam-invencióiról és páratlan hangszereléséről híres. Az izgalmas vonós rétegekkel és a felettük felragyogó rézfúvós hátterekkel (leginkább a karakteresen alkalmazott kürtökkel) nem lehet betelni, a nyitány végére sodró lendületű, nagyszabású s egyértelműen pozitív kicsengésű zenei szövet az opera konkrét ismerete nélkül is magával ragadja hallgatóságát. Weber operanyitánya tehát ideális felütés - hogy utána egészen más hangulat felé forduljunk hangversenyünk folytatásában.
Frédéric Chopin életét szinte teljesen a zongora uralta. Állítólag annyira kizárólagosnak és fontosnak tartotta e hangszer önállóan is gyönyörű hangzását, hogy csak elenyésző számban komponált rá nagyobb lélegzetű, bővebb apparátust megmozgató versenyműveket, azokat is leginkább fiatal korában vetette papírra. A rá jellemző érzékeny, finom, romantikus hangütés azonban ezeket a darabokat is áthatja: egyedülálló alkotásokat, mondhatni „zenekarral kísért bensőséges zongora-vallomásokat” hozott ily módon létre. Hangversenyünkön e jellegzetes chopin-i érzés sorszámában második, valójában elsőként megszületett eredménye, az 1830-ban bemutatott f-moll zongoraverseny csendül fel. Mondhatnánk: romantikus „easy listening” e mű, mégis a legmélyebb, legszemélyesebb tartalommal, világosan vezetett gyönyörű dallamívekkel, csodálatosan építkező, jól követhető hangulatokkal – igazából maga a borzongatóan szép, áttetsző csoda. A zenekar valójában soha nem hangsúlyosabb a zongoránál: biztos támasznál, gazdagító szín-szőnyegnél nem több, olykor önállóan megszólalva, de a zongorán már megfogalmazott gondolatok megismétlésénél vagy azok megelőlegezésénél soha nem lép tovább. Pontosan ezért megragadó e visszafogott – az öncélú virtuozitást mindig kerülő – bensőséges darab. A harmadik tétel szimfonikus alapját körberagyogó, filigrán tánccal körbecsillámló zongora a chopin-i hihetetlen érzékenység leginkább karakteres megmutatkozása, a hangszerkezelés magasiskolája. E darab végén az ember megtisztulva áll fel a székéből, a szinte mozarti vonalszerűségben gyönyörködve, friss, őszinte zenei levegővel telve – a zavaros, idegesítő gondolatok helyett. Harminc súrlódásmentes, gyönyörű, mélyen személyes, igaz perc, zongora és zenekar baráti beszélgetésének meghitt hangulatában – hangversenyünkön a Ránki Dezső–Klukon Edit jegyezte generáció, szüleihez hasonlóan sikeres következő tagjával, Ránki Fülöppel a zongoránál.
A szünetet követően Gustav Mahler 1900-ban komponált, békét kereső, elvágyódással, olykor szinte mesejáték-hangulatokkal teli, közel egy órás – sokak szerint legszebb – 4. szimfóniája csendül fel. Alapjául egy ugyancsak Mahler komponálta dal, az 1892-ben írt Das himmlische Leben szolgált, mely egy gyermek álmát mutatja be a Mennyországról. Nem véletlen, hogy a 4. tételben, szimfóniától nem túl megszokott módon, énekes szólista – koncertünkön a japán Imai Ayane – is szerepel. Szinte elejétől a végéig folyamatos, gyakorta ide-oda indázó zenekari elbeszélést hallhatunk. Sokszor tisztán romantikus, sőt egyenest a múltba hajló harmóniákkal, a megszokott megoldásokkal – hogy aztán szerzőnk minden átmenet nélkül, a hangulati csomópontoknál egy pillanat alatt továbblépjen a megszokott keretekből, s kitekintsünk az alig 15 év múlva már Richard Strauss nevéhez is kötődő poszt-romantikus, a kellemes akkordmeneteket, a „hallgatói komfortot” egyre tágabbra feszítő zeneszerzési irányzatok felé. Elképesztő gondolati és hangszerelési gazdagság jellemzi e darabot. Csodálatos részletek sorozata éteri magasságú vonósokkal, s talán a leggazdagabb, legbensőségesebb cselló-szólamokkal (például a harmadik tétel elején…). Minden percében egy önálló világ, melyhez egyszeri meghallgatás biztos, hogy kevés – de hiszen egy galaxishoz felfedezéséhez is sok idő kell.
Sodró lendületű, kürtökkel ragyogó Weber-nyitány, finoman csillámló Chopin-vallomás, elgondolkodtató, varázslatos Mahler-álom... Három különleges jégvirág – egyedi és megismételhetetlen, miként a természetben születő igaziak is! E különleges estet Ligeti András, Bartók-, Pásztory-, Liszt- és Kossuth-díjas érdemes művész dirigálja.
Műsor:
Weber: Bűvös vadász – Nyitány
Chopin: II. (f-moll) zongoraverseny, Op.21
Mahler: IV. (G-dúr) szimfónia
Közreműködik: Imai Ayane (Japán) – ének / Ránki Fülöp – zongora / Kodály Filharmonikusok / Kodály Kórus
Vezényel: Ligeti andrás
Martin Rauhaus komédiája hatalmas filmsiker volt hazájában, színpadi változata pedig Németország után először nálunk mutatkozik be.
Van a Bajza utca sarkán egy kis palota. A józsefvárosi Nagytemplom utcai bérházban pedig izgatott a készülődés. Pünkösdi Kató színinövendék a Csókos asszony címszerepét játssza. Ünneplik őt meg eljegyzését Dorozsmay Pista zeneszerzővel. A vőlegény azonban átmulatja az éjszakát, zálogba csapja a jegygyűrűket, és megszökik Rica Macával. A botrányos megcsalatás után érkezik Tarpataky báró, a híres mecénás. Katónak pedig dönteni kell: palota és gazdagság, csillogással kecsegtető siker vagy a szegényes bérházban eltöltött élet boldogságra vágyakozva. Zerkovitz Béla egyik legnépszerűbb, örökzöld, operettje csupa humor, szenvedély, szerelem, színház a békebeli Pestről, amikor olyan slágerek csendülnek fel többek között, mint az Asszonykám, adj egy kis kimenőt, az Éjjel az omnibusz tetején, a Gyere, te nímand, a Mi, muzsikus lelkek, valamint a műfaj és a darab emblematikus dala, a Van a Bajza utca sarkán... kezdetű sláger.
A nemzetközi historikus régizenei előadópraxis egyik legjelentősebb képviselője, a világhírű holland csembaló-, orgonaművész és karmester, Ton Koopman idén októberben tölti…
Gaetano Donizetti AZ EZRED LÁNYA Vígopera két felvonásban, prózai jelenetekkel, francia és magyar nyelven, magyar, angol és francia felirattal
Schiller szenvedélyektől szétrobbanó darabjában örök ellentétpárok csapnak össze: a kötelesség és a szabadság, a hatalomvágy és az erkölcsi tisztaság, a…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!
